Három alkotó, egy közös téma
A Magyar Festészet napján a nagykőrösi Naphíd Galériában Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, Szunyoghy András Barcsay Jenő-díjas festő- és grafikusművész, valamint Skultéti Árpád zománcművész alkotásaiból nyílt kiállítás vasárnap.
A tárlatot, amely a Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően valósult meg, Kriskó János kecskeméti kulturális szakújságíró nyitotta meg.
Elsőként az ünnepi esemény házigazdája, Németh József Pál festőművész üdvözölte a közönséget. A Naphíd Galéria tulajdonosa hangsúlyozta, hogy a Magyar Festészet Napja alkalmából, október 18-án minden éveben országszerte többszáz kiállítás és kísérőprogram nyitja meg kapuit a közönség előtt. Elhangzott, hogy a galéria idén a Madarak című különleges kiállításával ötödik alkalommal csatlakozott az országos programsorozathoz.
Kriskó János szakújságíró kiemelte, hogy a kiállítás összekötő eleme a madarak ábrázolása. Mint mondta, Szemadám György festőként, Szunyoghy András grafikusként, Skultéti Árpád pedig ez esetben zománcművészként örökítette meg a madarakat.
Kriskó János hozzátette: a téma azonosságán túl erősíti a párhuzamot, hogy mindhárman erőteljes elkötelezettséggel, már-már megszállottan közelítenek az alkotások tárgyához.
A szakújságíró a három művészt külön-külön is méltatta.
Szemadám Gyögy Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, az MMA rendes tagja életművében a madár nem egyszerűen visszatérő állatmotívum, hanem a természet megismerésének, a művészi önazonosságnak és az emberi létezés szimbolikus értelmezésének egyik központi eszköze – emelte ki Kriskó János.
Mint mondta, Szemadám György már fiatal korában ornitológusnak készült, a Fővárosi Állat- és Növénykertben is dolgozott, madártani szakemberekkel került kapcsolatba, terepi megfigyeléseket végzett. Később pedig ez a természettudományos érdeklődés festői látásmóddá és jelképtani tudássá alakult át.
Az újságíró kiemelte, hogy Szemadám György esetében a madarak megjelenítése nem fotorealisztikus igényű, a természeti látványtól a stilizált formán át az önálló jelképi jelentésig jut el. A művész kitüntetett figyelmet szentel a madarak szemének is.
Elhangzott, hogy négyszázegy azonosítható, Magyarországon élő madárfaj létezik, ebből háromszázegyet látott és dokumentált Szemadám György.
Szunyoghy András Barcsay Jenő-díjas festő-, grafikusművész, akinek az életében az állatábrázolás megint csak kitüntetett szereppel bír – emelte ki Kriskó János. Mint mondta, a művészt elsőre nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára – ekkor bekerült a Természettudományi Múzeumba, ahol nagyemlős-preparátorként dolgozott.
„Szunyoghy András munkásságának egyik legérdekesebb vonása, hogy nem csupán a külső megjelenésük alapján ábrázolja az állatokat, hanem a test felépítésének, az izomzatnak és a mozgásnak a megértésére törekszik. Ehhez saját preparátori tapasztalatait, az állatorvosi anatómiai kutatóhelyeken szerzett ismereteit, és kivételes rajzi tudását egyaránt hasznosítja” – magyarázta Kriskó János.
Hozzátette: Szunyoghy művei egyszerre szólnak a képzőművészeknek – akik, ha hitelesen akarják ábrázolni az állati testet, akkor a munkáit felhasználják – és az érdeklődő olvasóknak, akik szeretnék megérteni a madarak formájának és mozgásának biológiai alapjait.
Skultéti Árpád lajosmizsei festőt, tűzzománcművészt, az MMA köztestületi tagját azok a madarak érdeklik elsősorban, amelyeket a Lajosmizse környéki tanyai világban lehet megfigyelni.
Kriskó János elmondta, hogy a művész elég erősen kötődik a rekeszzománc technikához – a jelenleg kiállított munkáit is ezáltal hozta létre.
Elhangzott, hogy Skultéti Árpád alkotói pályája szorosan összekapcsolódik a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhellyel is, itt fektette le tűzzománc-művészetének alapjait.
A tárlat megnyitójának zárásaképp Szunyoghy András három saját kiadványt ajánlott fel a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának.
A rendezvényen közreműködött dr. Baráth Éva énekművész.
A tárlat 2026. november 18-ig, a galéria nyitvatartási idejében vagy előre egyeztetett időpontban látogatható.
Szöveg és kép: Varga Katica