Heves vita az LMBTQ-témájú indítványról a kecskeméti közgyűlésben

A napirend tárgyalásának kezdetén Engert Jakabné alpolgármester az önkormányzat megváltozott jogköreit ismertette. Elmondta, hogy a köznevelési törvény augusztus 20-án hatályba lépett módosítása jelentősen átalakította az óvodafenntartó önkormányzatok jogosultságait.

A változás értelmében a közgyűlés már nem hagyja jóvá az óvodák pedagógiai programját és éves munkatervét. Ezekről az intézményvezetők és a nevelőtestületek saját hatáskörükben döntenek. Az önkormányzat fenntartói szerepe ugyanakkor nem szűnt meg: továbbra is rendelkezik az intézményvezetők megbízásával, a gazdálkodással és egyes személyi kérdésekkel kapcsolatos jogosultságokkal, valamint jóváhagyhatja a továbbképzési terveket. Mindezek alapján a városvezetés jelezte: a közgyűlésnek nincs közvetlen felhatalmazása arra, hogy az óvodák pedagógiai programjában szereplő tartalmakat saját hatáskörben megtiltsa.

Leviczky Cirill támogatásáról biztosította Hódi Zsuzsannát, és módosító javaslatot tett. Azt kezdeményezte, hogy az állásfoglalás valamennyi kecskeméti nevelési, oktatási, szakképzési, gyermekjóléti, kulturális és sportintézményre terjedjen ki, fenntartótól függetlenül. Álláspontja szerint a közgyűlés akkor is kifejezheti véleményét egy kérdésben, ha az adott intézmény működésébe nincs közvetlen beleszólása.

Gyuris Dávid ugyanakkor élesen bírálta a kezdeményezést. Szerinte a képviselőknek a gyermekek mentális egészségével, a megfelelő szexuális felvilágosítással, a fiatalkori terhességekkel és a gyermekbántalmazás megelőzésével is foglalkozniuk kellene. Úgy vélte, az indítvány túlságosan egyetlen kérdésre szűkíti a gyermekvédelem problémáit. Felszólalásában politikai párhuzamot is vont Hódi Zsuzsanna és a Fidesz között. Az „összenő, ami összetartozik” fordulattal arra utalt, hogy szerinte a Mi Hazánk képviselőjének kezdeményezése és a kormánypárti képviselők támogatása politikai együttműködést jelez.

Hódi Zsuzsanna később visszautasította Gyuris Dávid megjegyzését. Hangsúlyozta, hogy képviselőként nem pártpolitikai szempontok, hanem az egyes ügyek alapján hozza meg döntéseit. Elmondta, hogy korábban a Fidesz és a Szövetség a Hírös Városért Egyesület előterjesztéseit is támogatta már, amennyiben azokkal egyetértett. Szerinte ezért abból, hogy egy adott kérdésben azonos álláspontot képviselnek, nem lehet politikai összefonódásra következtetni.

Leviczky Cirill válaszában hangsúlyozta, hogy az iskolákban már jelenleg is dolgoznak mentálhigiénés szakemberek és pszichológusok, valamint családi életre nevelő programok is működnek. Ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartotta, hogy a szülők beleegyezése nélkül ne jelenhessenek meg az általa kifogásolt LMBTQ-témájú foglalkozások az intézményekben.

Király József szintén kifogásolta az előterjesztést. Azt kérdezte, mely kecskeméti intézményekben tapasztaltak olyan problémát, amely indokolná a korlátozást. Szerinte a közgyűlésnek elsősorban a ténylegesen felmerülő helyi problémákkal kellene foglalkoznia.

Szemereyné dr. Pataki Klaudia erre megerősítette, hogy a kecskeméti önkormányzati óvodákban nem tapasztaltak ilyen esetet, és hasonló programot sem terveztek. Hódi Zsuzsanna szintén elismerte, hogy konkrét kecskeméti esetről nincs tudomása, indítványát azonban éppen ezért nevezte megelőző jellegűnek.

Laczkó-Zsámboki Angéla határozottan támogatta az előterjesztést. Saját németországi tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy szerinte az LMBTQ-témájú érzékenyítő programokat nem szabad beengedni az óvodákba és az iskolákba. „Én Németországban ezt átéltem, és én ezt itt Magyarországon nem akarom átélni” – fogalmazott. Álláspontja szerint nem akkor kell fellépni az általa kifogásolt jelenségekkel szemben, amikor azok már megjelentek az intézményekben, hanem megelőző intézkedésekre van szükség.

Bodrozsán Alexandra ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a gyermekvédelem nem jelentheti egyes társadalmi csoportok megbélyegzését. Szerinte nem lehet azt tanítani a gyermekeknek, hogy bizonyos emberekről jobb hallgatni, vagy hogy a többségtől eltérő emberek létezése önmagában problémát jelent. Úgy fogalmazott, olyan Kecskemétet szeretne, „ahol a gyerekek biztonságban nőhetnek fel, ahol a szülők bízhatnak az intézményekben és az intézményvezetőkben, és ahol senkit nem bélyegzünk meg azért, mert más, mint a többség.”

Gyuris Dávid ezt követően ismét szót kért, és Laczkó-Zsámboki Angéla kijelentéseire reagált. Egy kampány során szerzett személyes tapasztalatát idézte fel, amikor állítása szerint egy olyan gyermekkel találkozott, akit a saját apja prostitúcióra kényszerített. A képviselő szerint a gyermekvédelemnek valamennyi veszélyforrással foglalkoznia kell. „Minden gyermeket meg kell védeni. Nemcsak attól, hanem mindentől” – hangsúlyozta.

Laczkó-Zsámboki Angéla második felszólalásában részletesen reagált Gyuris Dávid és Bodrozsán Alexandra érveire. Kijelentette, hogy a Gyuris által felidézett gyermekbántalmazási eset súlyos probléma, de álláspontja szerint nem azonos azzal a kérdéssel, amelyről az indítvány szól. Úgy vélte, a különböző gyermekvédelmi problémákat különböző eszközökkel kell kezelni, és ez nem indokolja az LMBTQ-témájú érzékenyítő foglalkozások megjelenését a nevelési-oktatási intézményekben.

A képviselő Bodrozsán Alexandra felszólalására is válaszolt, visszautasítva azt a felvetést, hogy a kezdeményezés emberek megbélyegzéséről szólna. „Itt nem arról van szó, képviselőtársaim, hogy különbséget teszünk az emberek között. Nem teszünk különbséget az emberek között” – jelentette ki.

Laczkó-Zsámboki Angéla szerint az elfogadásra nevelésnek számos más formája létezik. Példaként a fogyatékossággal élő emberek elfogadását segítő programokat említette, amelyek szerinte megfelelő lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekek megtanulják a másik ember tiszteletét. Úgy vélte, ehhez nincs szükség arra, hogy az óvodásoknak és a kisiskolásoknak külön foglalkozásokon mutassák be a nemi identitással vagy a szexuális irányultsággal kapcsolatos kérdéseket.

A képviselő ismét hangsúlyozta, hogy nem az emberek közötti különbségtételt támogatja, hanem azt szeretné megakadályozni, hogy az általa károsnak tartott érzékenyítő programok bekerüljenek a gyermekintézményekbe. Második felszólalásában is kitartott amellett, hogy az indítványt gyermekvédelmi, megelőző intézkedésként kell értelmezni.

Hódi Zsuzsanna zárszavában szintén visszautasította, hogy kezdeményezése bárki hátrányos megkülönböztetésére irányulna. Elmondta, hogy ismeretségi körében is vannak homoszexuális emberek, ugyanakkor szerinte a gyermekek később, természetes módon is találkoznak különböző identitású emberekkel, ezért nincs szükség ilyen témájú érzékenyítő foglalkozásokra az intézményekben.

A több mint negyvenperces vita végén Szemereyné dr. Pataki Klaudia azt javasolta, hogy a közgyűlés egyelőre ne fogadjon el konkrét tartalmi korlátozást. A módosító indítványok és a megváltozott jogszabályi környezet miatt további jogi előkészítést tartott szükségesnek. Azt is kezdeményezte, hogy a következő előterjesztés kidolgozásakor a vita során felmerült további gyermekvédelmi szempontokat is vizsgálják meg.

A közgyűlés végül 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett fogadta el a módosított javaslatot. Ennek értelmében a következő ülésre egy jogilag pontosított határozattervezet készül, amely figyelembe veszi a vita során elhangzott felvetéseket is. Konkrét tartalmi tiltásról tehát ezen az ülésen nem született döntés.