Hírös kecskemétiek a pódiumon
Elsőként Fazakas Géza színművész ült a vendég székébe, aki a nemzeti ünnepen, március 15-én vehette át a Jászai Mari-díjat. A Sepsiszentgyörgyről, a Székely Mikó Kollégiumból indult fiatalember a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre iratkozott be. Diplomaszerzés után Temesvárott lett színész, ahonnan Szegedre szerződött. Kecskemétre 2001-ben került, és hamar családot alapított. Felesége Magyar Éva, a kecskeméti színház művésznője. Egy gyermeket nevelnek.
Fazakas Géza keményen megküzd minden egyes ráosztott szereppel, töprengő, vívódó fajta, aki mélyen megélt hittel közelít a világhoz és a szakmájához is. Néhány éve a családjával együtt tanyára költözött, szabadidejében méhészkedik, lovakat és kutyákat tart. A jó időben elnyert kitüntetés erőt ad neki a további hiteles alakításokhoz.
Az est második vendége dr. Hajdú Edit kertészmérnök, mezőgazdasági genetikai szakmérnök, szőlőnemesítő volt, aki teljes munkaviszonyát a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet katonatelepi és miklóstelepi központjaiban dolgozta végig. Katonatelepen csemegeszőlőfajták klónjainak szelektálásával és nemesítésével, Miklóstelepen borszőlő fajták nemesítésével foglalkozott. Összesen 31 államilag minősített fajta kötődik a nevéhez, köztük a népszerűvé lett Generosa. Hajdú Edit 14 szakkönyvet és közel félezer tudományos publikációt jegyez. Neves szakemberként bejárta a világot Ausztráliától Ázsián és Észak-Amerikán át Európa szinte minden neves bortermelő régiójáig. Több egyetem címzetes oktatója, szakdolgozatok és doktori értekezések konzulense, opponense, konferenciák keresett előadója. Nyíltan vállalja és megéli keresztény értékrendjét a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének aktív tagjaként.
Harmadikként Balanyi Zoltán szobrászművészt, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógusképző Karának docensét kérdezte az est moderátora. A művész megőrizte kötődését a gyermekként megtapasztalt tanyai életmód iránt. 32 éves kora óta egy maga építette tanyán él a város határában, 10 hektáros ősgyeppel körülvett telken, ahol kőből készülő, monumentális szobrait készíti. Szobrászként csak kevéssé avatkozik be a természet alkotta formákba. Ha ez elkerülhetetlen, akkor is egy lassú, maga által gyártott eszközökkel végzett eljárással munkálja meg a követ. Balanyi Zoltán nevéhez fűződik a Balatonfelvidéken, a Haláp hegyen kialakított Vulkán szoborpark, amelyet a kőbányászat okozta, tátongó tájseb gyógyítására hozott létre. A tanyáján hucul lovakat tart, házát komondor vigyázza, és egész életmódját, öltözködését meghatározza a vállaltan természet-közeli élet.
A három vendéggel folytatott beszélgetés szerkesztett változatát fellépésük sorrendjében, május 3-án, 10-én és 17-én tűzi műsorára a Kecskeméti Televízió.