Kecskemét és Bécs légszennyezettsége hasonló
A Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából közzétett cikkében Varga Judit meteorológus, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa kiemelte: a helyzet ugyan javult, azonban a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik, olvasható az MTI által közreadott cikkben.
Az írás szerint a légszennyezéssel kapcsolatos kár messze túlmutat a légzőrendszeren, ugyanis a tüdőrákon túl összefüggésbe hozható többek között a stroke-kal, a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel és a demenciával is. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élők és a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők - emelte ki Varga Judit.
Arról is írt, a szennyezéshez köthető halálesetek mintegy 89 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, de Európa sem tekintheti megoldottnak a problémát.
Ahogy legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is leszögezi, az elmúlt évtizedekben Európa levegője összességében tisztább lett, az uniós levegőminőségi előírások azonban továbbra sem teljesülnek maradéktalanul. A légszennyezés ma is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata - hívta fel a figyelmet a meteorológus. Bár Magyarországon is javult a levegő minősége, de hazánk még messze van a WHO által ajánlott szintektől, az EEA által összehasonlított 761 európai város közül ugyanis Sopron kivételével valamennyi vizsgált magyar település a felsorolás szennyezettebb felében szerepel.
https://www.eea.europa.eu/en/topics/in-depth/air-pollution/european-city-air-quality-viewer