Kecskeméti diákok készítettek fészekalapokat a gólyáknak

Korábban a fehér gólyák fákon, épületeken, valamint kéményeken való fészekrakása általános jelenség volt. A civilizációs változásoknak köszönhetően napjainkban a gólyafészkek leginkább villanyoszlopokon találhatók. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, így könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés, mindemellett az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (gólyakosarak) ezt a problémát hivatottak kiküszöbölni: az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket.

A gólyakosár meglehetősen robosztus építmény, hiszen nagy tömegű fészket kell majd megtartania. Működési területünkön több olyan kihelyezett fészekemelő is van, melyeket valami okból kifolyólag nem foglaltak el a gólyák és üresen állnak. Azokra, amelyeket az elhelyezkedésük alapján elvileg fészkelésre leginkább alkalmasnak találtunk, az MVM Démász kísérleti jelleggel előre elkészített fészekalapokat helyezett ki, hogy kipróbálják, így kívánatosabbak lesznek-e otthonteremtésre? Első körben hat helyszínen helyeztek fel fészekalapot üresen álló állványokra Baján, Érsekcsanádon, Kiskunmajsán és Zsanán.

A fészekalapokat a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biztosította. A kecskeméti Piarista Gimnázium közösségi szolgálatos diákjainak személyében pedig lelkes segítőink akadtak ezek elkészítésében. A fiatalok az általunk előre begyűjtött alapanyagokból az Igazgatóság zoológiai referensének koordinálásával 17 fészket fontak, melyeket eljuttattunk az áramszolgáltatóhoz. Az állványokra felhelyezve így talán megfelelőbbnek találják fészekrakásra a most még üresen álló gólyakosarakat, és remélhetőleg ezek is lakókra találnak majd.

A fészekfonás elméleti oktatással indult, mivel a környezeti nevelés fontos részét képezi az Igazgatóság munkájának. A középiskolások egy előadás keretében megtudhatták, miért van szükség a fészekmagasítók kihelyezésére, információkat kaptak a fehér gólya természetvédelmi helyzetéről és az elmúlt évtizedekben tapasztalt állományváltozásokról. Továbbá hallhattak az áramhálózati madárpusztulásokról, a probléma mértékéről, és hogy mit lehet ez ellen tenni.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 36 helyszínen kérte az áramszolgáltató beavatkozását a működési területén. Ahol közvetlenül az oszlopfejre raktak fészket a madarak, oda fészekemelő került, néhol a régi gólyakosár cseréjére volt szükség, de akadtak olyan fészkek is, ahol csak azok igazítani kellett a mázsányi fészekanyagot.  Az MVM Démász Áramhálózati Kft. darus emelőkocsikkal, a felszerelést végző szakembereivel és a gólyakosarak biztosításával járult hozzá a tevékenységhez.

A beavatkozások az alábbi településeken történtek:(

Akasztó, Apaj, Baja, Borota, Bugac, Bugacpusztaháza, Érsekcsanád, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Gátér, Harkakötöny, Jakabszállás, Jászszentlászló, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunadacs, Kunszentmiklós, Madaras, Mélykút, Móricgát, Orgovány, Ópusztaszer, Petőfiszállás, Szabadszállás, Szank, Zsana