Keresztény-zsidó párbeszéd: Tovább a szentírási közös úton

Történelmi eseménynek lehettek szem-és fültanúi tegnap Kecskeméten a keresztény, keresztyén és zsidó hívők a Magyarhoni Zsidó Imaegylet és a Barankovics Izraelita Műhely egész napos konferenciáján. A keresztény-zsidó párbeszéd fontosságát hangsúlyozó és elmélyítendő eseményen a Kecskeméti Zsidó Hitközösség dísztermében, majd a Kecskeméti Református Kollégium és Gimnázium dísztermében előadásokkal, kerekasztalbeszélgetésekkel várták az érdeklődőket, melyet egy közös szándéknyilatkozat aláírásával pecsételtek meg az egybegyűltek.

A nyilatkozatban a következő áll:

Ismételten hitet teszünk nemzetünk egysége, vallásos értékrendünk minél szélesebb körű elfogadása, az országhatárokon átnyúló vallásközi párbeszéd mindennapossá tétele, a keresztények és zsidók közötti testvéri együttgondolkodás mellett.

Őrizzük a vallásközi összefogásba vetett hitünket. Hirdetjük a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának szüntelen fenntartása közös ügyünk.

Kiállunk a határokon túli magyar közösségeink megóvása, felzárkóztatása és a nemzeti összetartozás jegyében a közösségek egyenjogú elismerése érdekében.

Óhajtjuk, hogy a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járjunk; hisszük, ez az az út, mely – a közös, néha fájdalmas múltból tanulva – a nemzeti összefogás, a békés jövő felé visz.

Sosem feledjük, hogy az Örökkévaló szándéka szerint valamennyien a Teremtő Isten gyermekei vagyunk, mind felelősek a teremtetett világ állapotáért, melyet használatra kaptunk, hogy megóvjuk utódainknak. Testvérként, közös a jövőnk és osztozunk az együttélés felelősségében;

Valljuk: a béke, a szabadság, az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, a vallásszabadság, a határokon átívelő nemzeti összetartozás minden magyar ember elidegeníthetetlen joga.

Közös elhatározással kijelentjük, hogy:

• határozottan elítéljük a háborút, országok, emberek, vallások közötti pusztítást és kegyetlenséget, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés - különösen a keresztényellenesség, az antiszemitizmus - valamennyi nyílt vagy burkolt megjelenési formáját; megerősítve, hogy az emberiség elleni elévülhetetlen bűnök – mindenek előtt a fasizmus és a kommunizmus bűntettei - nem merülhetnek a feledés homályába, ahogy a jót, úgy az emberellenes történéseket is meg kell tanítanunk az utánunk következő nemzedékeknek, mert csak így érhetjük el, hogy azok ne ismétlődhessenek;

• ezért a társadalom különböző fórumain hangsúlyozzuk az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét, felhívjuk a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes, a mindennapok kritikus kérdéseit figyelmen kívül hagyó magatartás beláthatatlan következményeire;

• nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának szünet nélküli fenntartását, művelését;

• feladatunknak tekintjük, hogy a hívő emberek - hívő családok – hívő közösségek élete, mindennapi munkája, a társadalmi jelenségek megértésére irányuló etikai érvrendszere széles körben ismertté váljék, hozzájárulva az emberi közösség békéjéhez és az egyes ember értékrendjéhez;

• óva intünk az erőszakos szekularizáció és a vallási közömbösség eszményítésétől, amelynek egyre növekvő káros hatása van egész Európában, ezért feladatunknak tartjuk, hogy vallási közösségeink értékrendjeikkel járuljanak hozzá társadalmunk jó irányú építéséhez;

• emlékeztetünk annak fontosságára, hogy az évezredes európai vallási közösségek közös tapasztalatukra hagyatkozva, a vallások alapvető erkölcsi jó figyelembevételével építsék a kontinens jövőjét;

• nyíltan és határozottan valljuk vallási meggyőződésünket a szekuláris és a hitét vesztett, önzésre alapozott világban az önkéntes jóság cselekedeteivel és a szeretetből fakadó őszinte beszéd, barátság és tisztelet elsőbbségét az emberek közti kapcsolatokban.

• Kiállunk (a) nemzetünk egysége, (a) vallásos értékrendünk elfogadottságának kiterjesztése, – a határokon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása – a zsidók és a keresztények között testvéri együttgondolkodás mellett.

Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását!

A találkozón az ország legfontosabb egyházi vezetői mellett számos politikus és közéleti szereplő is tiszteletét tette;

• Dr. Feldmájer Péter, Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoport elnöke
• Novák Katalin Köztársasági Elnök Asszony képviseletében, Nagy Bercel, Tanácsadó
• Szalay-Bobrovniczky Vince, Civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
• Prof. Dr. Róna Tamás, Főrabbi - ZSIMA elnöke
• Weisz Péter, Barankovics István Izraelita Műhely elnöke
• Horváth László, Miniszterelnöki megbízott
• Dr. Salacz László, Országgyűlési képviselő
• Dr. Szeberényi Gyula Tamás, Országgyűlési képviselő
• Földváryné Kiss Réka, Nemzeti emlékezet Bizottsága elnöke
• Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármester asszonya
• Balog Zoltán, Református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke
• Kocsis Fülöp, Hajdúdorogi érsek
• Dr. Lomniczi Zoltán, Emberi Méltóság Tanácsa elnöke
• Kondor Péter, Evangélikus püspök 
• Papp János, Baptista lelkész, Magyarországi Baptista Egyház elnöke
• Dr. Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi Püspökség püspöke
• Prof. Dr. Birher Nándor Máté, Dékán - Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK

Novák Katalin köztársasági elnökasszony nem tudott személyesen megjelenni az eseményen, de képviseletében tanácsadója, Nagy Bercel tolmácsolta a gondolatait.

„Mélyen tisztelt egyházi főméltóságok, egyházi, állami és városi vezetők, a keresztény egyházak és a zsidó felekezet tisztelt képviselői, tisztelt hölgyeim és uraim! Szeretettel köszöntöm a Barankovics Izraelita Műhely és a Magyar Honi Zsidó Imaegylet által szervezett konferencia résztvevőit. Tovább a szentírási közös úton, lényegi felszólítás ez. A mai eseményen önök összetartozásunkat két síkon közelítik meg. Az egyik a vallási, a másik a nemzeti, mindkettő magától értetődik. Hitünk Ábrahám meghívásában gyökerezik, egységünk pedig magyarságunkban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar népi bölcsesség számos anekdotát tart számon, amely így kezdődik, a pap, a rabbi és a lelkész beszélgetnek. Ez ma valóság! Rabbik, lelkészek és falvak beszélgetnek egymással. A zsidók és a keresztény felekezetek ma együtt merítenek a közös forrásból, nem egymás kárára, egymás javára, nemzetünk és közösségeink érdekében” – üdvözölte a köztársasági elnökasszony a konferencia üzenetét.

Szalay-Bobrovniczky Vince, Civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az összetartozás üzenetét emelte ki.

„Még egyszer köszönöm, és Róna Tamás főrabbi úrnak szívből gratulálok még egyszer ahhoz, hogy ezt meg tudtad szervezni. Ilyen gyönyörű környezetben és ilyen társakkal. Megtiszteltetés és örömmel tölt el, felemelő minden alkalom, amikor összegyűlünk, hiszen ezek az események az összetartozásról, az egymás és hazánk iránti felelősségvállalásról szólnak. A mai konferencia azonban még így is kitűnik a sorból, ugyanis szent ünnepekre készülünk a pészachra és a húsvétra. Hagyományaink, vallási szokásaink és ünnepeink fontos szerepet töltenek be a mindennapjainkban. Összekötnek bennünket, oktatást és keretet adnak az életünknek, a legnehezebb időszakokban is szüntelenül emlékeztetnek minket az örökérvényű igazságra, hogy sose adjuk fel” – mondta a helyettes államtitkár, majd hozzátette:

„Végtől szomorú és megrázó tudat, hogy tőlük nem messze harcolnak. Hogy a családok nem ünnepléssel és hitük megélésével töltik az pészachot és a húsvétot, hanem meneküléssel és rettegéssel. Magyarország, ahogyan eddig is, természetesen továbbra is minden segítséget meg fog adni a háború elől menekülők számára. Természetesen kitartok amellett is, hogy nap mint nap felhívjuk a figyelmet arra, hogy a béke megkötése érdekében szükséges volna a fegyvert mihamarabb letenni. Vészterhes időket írunk, immár évek óta, ilyenkor még inkább a hit felé kell fordulnunk és meg kell erősítenünk egymásba vetett bizalmunkat.”

Prof. dr. Róna Tamás a ZSIMA elnőke, főrabbi előadásában  a rabságra hívta fel a figyelmet:

„Minden kornak, bármely korban is élünk, hogy megvan a saját rabsága, rabszolgasága. Mit tehetünk hitünk és szabadságunk megőrzéséért a saját időnkben, itt és most? Bátor kiállás, hitünk megvallása, terjesztése a hitben gazdag élet tisztaságát, örömét. A gyűlölködéssel szemben sosem népeket, nemzeteket, népcsoportokat ítélünk el, mert az gyűlölethez vezet, s a gyűlölet, a háború lelki tápláléka. Mire van szükségünk? Jó szándékú emberek millióinak kiállásáért a pusztítással, a gyűlölettel szemben. Ezért is példaértékű, hogy a mai napon a megjelent egyházi méltóságokkal, keresztény és keresztyén testvéreinkkel megerősítjük közös hitünket ezzel a nyilatkozattal” -mondta a főrabbi.

Dr. Feldmájer Péter az országunk mellett zajló háború ellen emelte fel a szavát.

„Egy éve találkoztunk itt, és bár akkor is folyt a háború a szomszédunkban, a legrosszabb rémálmainkban sem gondoltuk azt, hogy egy évvel később még mindig ez fogja meghatározni a mindennapjainkat. Mi mélyen hiszünk abban, hogy a béke az, ami elhozhatja azt, hogy ártatlan emberek ezrei, tízezrei ne kerüljenek veszélybe, ne taszítsák őket egy olyan háborúban, amely teljesen fölösleges, teljesen indokolatlan” – mesélte a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoport elnöke.