Két gyanúsított letartóztatásának meghosszabbítása ügyében döntött a Kecskeméti Törvényszék az NKA-t érintő ügyben
KÖZLEMÉNY
A Törvényszék – egyezően a nyomozási bíró döntésében foglaltakkal - megállapította, hogy a kényszerintézkedés alkalmazásának általános feltétele (a közölt bűncselekmény megalapozott gyanúja) valamint különös okai közül több is változatlanul fennáll.
A megalapozott gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát az egyik gyanúsított – mint a kultúráért és innovációért felelős korábbi miniszter, az alap elnöke – irányításával arra használták fel, hogy azon keresztül az ideiglenes kollégium rendelkezése alá kerülő vagyont – részben, de tömegesen – jogszabállyal és az alapító határozattal jóváhagyott céltól eltérően használják fel. Az ily módon 2025. július 1-től meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre beadott kérelmek érdemi elbírálás nélküli teljesítésével a kezelt vagyont a 2026. évi országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezésére, illetőleg a kérelmezők személyes céljaira fordították.
A gyanúsítottak és társaik a Nemzeti Kulturális Alap vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, amelyben a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény értelmében a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehetett részt. A támogatásokról szóló döntések azonban ténylegesen nem az ideiglenes kollégiumban születtek meg, hanem azokról a férfi gyanúsított, illetve esetlegesen más személyek határoztak.
A támogatásról született döntés a formális kollégiumi eljárást, illetve több kiemelt támogatás esetében a kérelem benyújtását is megelőzte. A Nemzeti Kulturális Alap által kezelt vagyont a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt kiállított támogatói okiratokkal 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használták fel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően, amellyel a központi költségvetésnek 17,3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.
A nyomozási bíró a gyanúsítottak letartóztatását további három hónappal, 2027. február 1. napjáig meghosszabbította a jelenlétük biztosítása, valamint a bizonyítás megnehezítése, megakadályozása veszélyének kiküszöbölése érdekében. Ezt a döntést hagyta helyben a Törvényszék.
A Törvényszék döntése végleges.