Logopédia Európai Napja: A beszédre nevelésben is kulcsfontosságú a mese

– Hogyan készültek a kecskeméti szakszolgálat logopédusai a Logopédia Európai napjára?

Haraszti Szilárdné, logopédus: – Mesesarokkal, könyvajánlókkal, a nyelvfejlődésről szóló tájékoztatókkal és mese délelőttel, játékos foglalkozással készültünk. Ebben az évben a nyelvi környezetre helyezzük a hangsúlyt. Próbáljuk megmutatni a szülőknek, hogy nagyon egyszerű, akár konyhai eszközök segítségével is lehet mesét összeállítani, bevonva a gyermeket a közös játékba, mondókázásba, mesélésbe. Csak fantázia kell hozzá, egyszerű eszközök, akarat meg egy kis idő. Azt mutatjuk meg, amit nagyon hiányolunk a mai világban a rohanó életmód mellett, hogy minél többet beszélgessenek a szülők a gyerekeikkel, mondókázzanak, verseljenek, meséljenek, hogy ez épüljön be a gyermekek mindennapi rutinjába.

Ha visszatekintek arra az időszakra, amikor a pályám elején még óvó néni voltam és még nem volt internet, nem volt okostelefon, még nem volt nagyon számítógép sem a családban, tévé ugyan volt, de sokkal többet meséltek talán a szülők, a nagyszülők a gyerekeknek. Többször kerültek elő a mesekönyvek. Így már 30 év távlatából, akár az óvó nénikkel vagy a kollégákkal beszélgetve azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek alig ismerik a meséket. Persze most is van egy réteg, olyan szülők, akik maguk is olvasnak és a gyerekeiket is olvasóvá nevelik, így naponta előkerülnek a mesék, a könyvek és okos beosztással használják csak a tabletet, telefont, hiszen itt különösen fontos a tudatosság. 

– Miben mutatkozik meg mindennek a hátránya?

– Talán abban is, hogy a gyerekeknek a nyelvi képességei elmaradottabbak.

Gyakran késik a beszéd vagy valamilyen makacs artikulációs probléma, nyelvi zavar van a háttérben, amelyet cipelnek magukkal a kicsik az iskolába kerülve is. Én azt látom, hogy a szövegértés is azoknak a gyerekeknek a problémásabb, akiknek már óvodában is nehézséget jelentett a beszéd megértése, a beszéd észlelése, akiknek szegényebb a szókincse, és ebből kifolyólag a mondatalkotása is jellemzően hibás.

– Hogyan tud a szülő megfelelő nyelvi környezetet biztosítani?

– Ez a folyamat már a születés pillanatától elindul, amikor az anya a karjában tartja a kicsinyét és beszél hozzá. Ahogy felveszik a szemkontaktust, a baba is megtanul az anyuka hangjára, arcára figyelni. Fontos, hogy már a piciknek is mutogassunk képeket, színes dolgokat, amivel fölkeltjük az érdeklődését, akár csak annyira, hogy elnézegeti azt a pár hónapos baba. Beszéljünk gyermekünkhöz folyamatosan, spontán meséljünk a képekről, vagy arról, ami a környezetünkben zajlik. Azt veszem észre gyakran, hogy nem tudnak az anyukák mesélni, nem találják meg azt, hogy az ő gyermekük fejlettségének melyik mese felelne meg. Azt gondolják, hogy az internet jobban tudja, mi a jó, ha oda van írva például, hogy 3 évesnek való akkor, az biztos jó. Talán azért van ez így, mert már nekik se meséltek esetleg a szülők, ez talán már az ő gyermekkorukból is hiányzott.

– Melyek a meseolvasás pozitív hatásai?

– Fejlődik általa a gyermekek fantáziája, belső képalkotása, hallási emlékezete, kifejezőképessége, bővül a szókincse és hatással van a gyermek gondolkodására és beszédészlelésére is, amelyek a tanulás alapjait jelentik majd az iskolába kerülve. A mese szimbolikus nyelven szólítja meg a gyermek szívét, lelkét, az érzelmi intelligencia legjobb fejlesztő eszköze. Eligazítja az érzelmeiben, feloldhatja a félelmeit, erősíti az önbizalmát, fontos funkciója, hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket, szemben az elektromos eszközökkel, amelyek jellemzően tovább terhelik az idegrendszert. A rendszeres mesehallgatás amellett, hogy szorosabbra fűzheti a szülő-gyermek viszonyt, segíti a későbbi szövegértő olvasást is.

1-2 éves korban már elővehetjük a puha babakönyveket, a keménytáblás, vagy egyszerű cselekvéseket ábrázoló lapozókönyveket. Még nem is fontos, hogy az odaírt szöveget mondja az anyuka, hanem csak magáról a képről meséljen, hogy nézd ott a kis nyuszi, milyen szép kék nadrágja van a macinak. A saját szavaikkal megfogalmazott, egyszerű kis kitalált párbeszédes mese bőven elég. Aztán ahogy a gyerekeknek az értelme is nyiladozik, fejlődik a figyelme, szókincse, akkor lehet növelni ezt.

3 éves korban óvodába kerülve már ajánlottak a láncmesék, a napi eseményeket történetbe foglaló, „rólunk” szóló történetek, állatmesék és böngésző könyvek. Középsőben következhetnek a magyar népmesék is, majd 6 éves korban kezdik megérteni a gyerekek más szereplők gondolkodását, így következhetnek az érzelmekről, segítségnyújtásról szóló mesék, a hagyományos tündérmesék, a hosszabb, bonyolultabb népmesék.  Érdemes elkérni az óvónéniktől a verseket, énekeket, amiket az óvodában tanulnak és otthon is elővenni ezeket. Van, aki könnyen megtanulja, van, akinek nehezebben megy, és akkor az már jó dolog hogyha otthon is mondogathatja.

Azt gondolom, a mese nincs korosztályhoz kötve. A mesének a terjedelme, tartalma az, ami esetleg változik. A kisiskolások szeretik az ismeretterjesztő olvasmányokat is, akár állatokról, növényekről, a világunkról.

– Hogyan hat a nyelvi fejlődésre a korai idegennyelv-tanulás?

– Egy tipikusan fejlődő gyermeknél nem jelent problémát, ha már az óvodában ismerkedik az idegen nyelvvel, de ha késik a beszéd, vagy sok a beszédhiba, akkor nem javasoljuk, mert további zavart okozhat az anyanyelv elsajátításában.

Szülőként mintát adunk!

Mikulásiné Sólyom Ágnest a Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola tanítóját már a kisiskolások nyelvi állapotáról kérdeztük.

– Az elsősök nyelvi fejlettsége nagyon változó, hiszen különböző háttérrel érkeznek az iskolába. Egyes gyerekek már gazdag szókinccsel, összefüggő mondatokban beszélve kezdik az első osztályt, míg mások számára még nehézséget okoz a pontos kifejezés vagy az összetettebb mondatok alkotása. A nyelvi fejlettség függ a családi környezettől, az óvodai tapasztalatoktól és az egyéni képességektől is. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb elsős beszéde még fejlődésben van, gyakoriak a nyelvtani hibák.  A szókincsük folyamatosan bővül, de sokan még egyszerűbb szavakat használnak, ezt nagyban befolyásolja az otthoni környezet is.  A hosszabb, összetettebb mondatok megértése és alkotása kihívás lehet számukra. A beszédértésük általában jobb, mint a beszédprodukciójuk.  A mesék, mondókák és versek a mi munkánkban is segítik a nyelvi fejlesztést és a ritmusérzék kialakulását. Az iskolában sokféle tevékenységgel támogatjuk a nyelvi fejlődésüket: meséléssel, beszélgetésekkel, dramatizálással, dalokkal, versekkel és mozgásos játékokkal. Ezek mind segítenek abban, hogy magabiztosabban használják a nyelvet - mondja Mikulásiné Sólyom Ágnes.

– Két kisgyermek édesanyjaként számodra sem ismeretlen a logopédiai fejlesztés. Az ott szerzett tapasztalataid alapján, szülőként, hogyan segíted a gyermekeid nyelvi fejlődését?

– Sokat beszélgetünk. Szülőként nem csak kérdéseket teszünk fel, hanem elmeséljük a saját élményeinket is, ezzel mintát adunk. Bátorítjuk, hogy ő is meséljen a napjáról, élményeiről! Türelmesen végighallgatjuk, és ha szükséges, segítünk a gondolatai megfogalmazásában. Elmaradhatatlan a közös meseolvasás, a könyvek forgatása, nézegetése. Beszélgetünk a történetekről, megkérdezzük, hogy mit gondol a szereplőkről vagy a történet végkimeneteléről. Néha hagyjuk, hogy ő „meséljen el” egy már ismert történetet képek alapján. A gyerekek szeretik a nyelvi játékokat, a mondókákat, találós kérdéseket, képes könyvekről a saját mesealkotást. Bátorítjuk, hogy merjenek kérdezni. Ha valami új szó érdekli, a saját szintjén elmagyarázzuk neki.

Korlátozzuk a passzív médiafogyasztást. Napi időkorlátot szabunk meg.  Maximum 1 mese, ami kb. 20 perces. Válogatott tartalmat engedünk nézni. A mesekönyvek, közös beszélgetések és élőszavas mesélés sokkal jobban támogatják a nyelvi fejlődést, mint a televízió vagy a digitális eszközök. Ha mégis néz mesét vagy videót, utána beszélgetünk róla, hogy aktívan is feldolgozza a hallottakat és a látottakat. Igyekszünk változatos élményeket nyújtani. Kirándulások, falmászás, közös főzés, kertészkedés, tanya, állatok – minden új tapasztalat lehetőséget ad a szókincs bővítésére. Bábos könyvekkel ismert vagy magunk által kitalált meséket játszunk el.

Nehézség volt számunkra, hogy bár azt gondoltuk, hogy a nyelvi késő kislányunknak az óvodai kezdésnek jó lesz a tiszta csoport, mert ott nem tűnik fel neki, hogy picit le van maradva a beszéde, sajnos pont az ellenkezőjét tapasztaltuk meg. Voltak nála jóval kisebb gyerekek is a kiscsoportban (2,5-4 évesig), akik még rosszabb beszéddel rendelkeztek. Szóroncsokkal, dadogással, sok hanghibával beszéltek. Így nem fejlődött, hanem stagnált, és talán még romlott az ő beszéde is. Mi ugyan már az óvoda előtt megkezdtük a logopédiai terápiát, az intézménybe kerülve tapasztaltuk, hogy nem vagyunk egyedül a problémánkkal, sőt.

Óvatosan a képernyővel!

Balla-Szalkai Anna pszichológus ajánlása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a gyermekeknek 2 éves korukig nem javasolt a képernyő előtt történő időtöltés. Ez alól alkalmanként kivételt képezhet a távol élő családtagokkal történő kapcsolattartás videóhívás formájában. 2-5 éves kor között napi 1 óra képernyőidő ajánlott. Véleményem szerint a napi 1 óra is sok, törekedjünk minél kevesebbre, főleg a hétköznapokon. 2-3 éves korban, ha csak lehet, óvjuk még meg a gyerekeket a képernyőzéstől. 3-4 éves korban bőven elegendő a napi 15-20 perc, 4-5 évesen a napi 30 perc.

Nem mindegy, hogy életkorának megfelelő mesét néz vagy valamilyen digitális játékkal játszik a gyermek. A telefonos, tabletes, számítógépes, konzolos játékokra nincs szükség bölcsődés, óvodás korban. A mesenézés a szülővel, felnőttel együtt történjen, hogy igény esetén a gyermek tudjon kérdezni, és lássuk az érzelmi reakcióit. Kapcsoljuk ki a televíziót, miközben a gyermekünk játszik vagy játszunk vele, semmiképp ne hagyjuk, hogy háttérzajként menjen a képernyő. Akkor sem, ha úgy tűnik, nem is figyel rá. Étkezés közben ne nézzen tévét, tabletet, telefont a gyerek, a család. Kiemelten fontos, hogy reggel, az óvodakezdés előtt és este a lefekvés előtti minimum egy órában képernyőmentes időszak legyen. Képernyőzés helyett játsszunk, mozogjunk sokat a szabadban, mondókázzunk, olvassunk meséket, vetítsünk diafilmeket, esetleg hallgassunk hangoskönyvet a gyermekekkel!

A szakemberek által ajánlott linkek szülőknek:

MoMo Rádió - ahol a nap 24 órájában magyar meséket, dalokat, egyéb zenés tartalmakat hallgathatunk.

Az Egyszervolt legnagyobb magyar gyerekoldal! Játékok, mesék, versek, dalok, családi programok óvodásoknak és iskolásoknak.

KerekMese, a legnagyobb magyar mesecsatorna mindig új mesékkel, dalokkal, kifestőkkel, foglalkoztatókkal. 

A Kuncogó oldal leendő szülők, szülők és szakemberek mindennapi nevelő, oktató, fejlesztő munkájához nyújt gyakorlati és elméleti segítséget.