Madárodúkat helyeztek ki a katonatelepi véderdőbe a gyerekek

2025. 03. 13., 11:33
Még tartanak az utómunkálatok a katonatelepi véderdő veszélyes fáinak kivágása után, de a madarak már otthonosabban érezhetik magukat. A napokban ugyanis madárodúkat készítettek, majd helyeztek ki a Mathiász János Általános Iskola lelkes diákjai. A munkát Szabó Lajos erdőmérnök irányította egy erdőpedagógiai foglalkozás keretében. A cél az volt, hogy a tavasz beköszöntével új fészkelő helyet biztosítsanak az odúlakó madaraknak, a gyerekeket pedig megismertessék az erdő világával, a fenntartható erdőgazdálkodás alapjaival.

Ahogyan korábban írtuk, fakivágások váltak szükségessé a katonatelepi véderdőben. Szabó Lajos erdőmérnök, Kecskemét főerdésze azért minősítette veszélyessé a Veres Péter utca környékén lévő véderdő egy részét, mert több fa beteg volt, veszélyeztették az arra sétálókat, rádőlhettek volna az autókra is. Mostanra lezárult a Zsigmond Ferenc utcában a tervezett fakitermelés, amely 8000 m2-t érintett.

– Kemény, nagy odafigyelést igénylő munka volt, veszélyes szituációk is előfordultak a munkaműveletek során – értékelte a kitermelést Szabó Lajos. Mint elmondta, kivágták a kijelölt fákat, a veszélyhelyzet megszűnt, a meghagyásra tervezett fiatalabb fák és holtfa csonkok pedig természetesen megmaradtak.

Az erdőmérnök azt is elárulta, hogy egy fakitermelés komoly beavatkozást jelent egy erdei életközösség életébe az emberek érdekei mentén. Ilyenkor fontos, hogy tegyünk azért, hogy ne csak a miénk, az erdőlakók élettere is javuljon. Éppen ezért még tartottak az utómunkálatok, amikor az erdősávnál lelkes gyerekcsoport jelent meg. A helyi Mathiász János Általános Iskola 4. osztályának korábban erdőpedagógiai foglalkozást tartott Szabó Lajos, és közösen madárodúkat készítettek a véderdőbe.

– A gyerekek megismerkedhettek az erdő életközösségát, az erdei fajok ökoszisztémáját. Beszéltem nekik a fenntartható erdőgazdálkodásról és a kíméletes fakitermelésről. Szóba került a mesterséges odútelepek létesítése is, amivel a fakivágások után segíthetjük a madarakat, és kiderült, hogy ebben a munkában ők is szívesen részt vennének
— mondta Szabó Lajos.

Így aztán a negyedikesek belevetették magukat az előre elkészített fa odúelemek összeszegelésébe. A nagy munka közben mindenkinek megmaradt az ujja és elkészültek az alkotások.

A gyerekek alig várták, hogy kivigyék az odúkat az erdőbe. Ez azért is fontos, mert beköszöntött a tavasz, ilyenkor már keresik a megfelelő fészkelő helyet madaraink. Út közben már találkoztak két már párba állt örvös galambbal is.

A véderdőhöz érve elkezdték a madárodúk szakszerű kihelyezését. A fakitermelés után visszamaradt fiatal fákra rögzítették egy létra segítségével biztonságos magasságra, hogy a macskaveszélytől is megóvják őket. De ügyeltek arra is, hogy az odú bejárata ne északnyugati irányba nézzen.

Így a gyerekek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy új fészkelő helyet találhassanak a faodvakban fészkelő madárfajok, mint például a csuszka, a széncinke, a kékcinke vagy a mezei veréb.

A maratoni foglakozás végén a diákok elmondták, mennyire örülnek annak, hogy ők is tehettek környezetükért, és megállapodtak abban, hogy értesítik az erdészt, ha látják, hogy gazdára talált valamelyik kihelyezett odú.

Sokat köszönhetünk a védrdőknek

Egy véderdő több szempontból is jobbá teszi az emberek életterét. Az erdősáv mellett élők különösen nagy becsben tartják ezeket az erdősávokat, hiszen elválasztja személyes életterüket a forgalmas úttól, csökkenti a zajt, a port. A nyári hőhullámok idején pedig élvezhetjük a klímakiegyenlítő hatását, hiszen a fák környezetében alacsonyabb a hőmérséklet, magasabb a páratartalom a levegőben. A modern világ klímaválságában természetesen a CO2 megkötés sem elhanyagolható. Közérzetünket jelentősen javítja az is, hogy erdei életközösség (fák, bokrok, madarak és egyéb erdőlakók) közvetlen jelenlétét élvezhetjük. 

Kapcsolódó cikk