Másfélmilliárddal károsították a költségvetést a számlagyárosok
A vád szerint a bűnszervezetet irányító budapesti férfi – az ügy elsőrendű vádlottja – 2013. és 2020. között fiktív számlák kibocsátásával üzemszerűen foglalkozó „számlagyárat” működtetett. A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a „megrendelők” felé. A szervezett bűnözői csoportban a feladatok a tagok között megoszlottak: a bűnszervezet irányítója tárgyalt a megrendelőkkel, de volt, aki az új cégek alapítását, strómanok bevonását, míg más a készpénzek felvételét és a megrendelők felé történő visszajuttatását végezte. A napi munka összehangolására és a számlák, bizonylatok kiállítására is meg volt az emberük.
A stróman személyek nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági eseményekre a valóságban nem került sor. A számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg, mivel a cégláncolaton e célból végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben haszonhúzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a fiktív számlák „árát” – amely a bruttó összeg 6-8 %-a volt – a bűnszervezet irányítója levonta.
A vádlottak a bűnös működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. A lebukás veszélyét elkerülendő az irányító vádlott az alászámlázó cégek könyvelését ugyanazon könyvelőnél végeztette. A számlagyár tagjai egymással a kapcsolatot titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották. A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a hazai költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.
Az ügyészség a számlagyárat működtető férfiakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés bűntette mellett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük. Az ügyészség a haszonhúzó cégekkel és a bűnszervezet tagjaival szemben vagyonelkobzást is indítványoz. Ezek biztosítására a nyomozás során vagyontárgyak zár alá vételére került sor. Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék fog döntést hozni. Minderről a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség tájékoztatta a sajtót.