Mindig örömöt sugárzott, harmóniát teremtett – elhunyt Berényi Bea fuvolaművész

Berényi Bea Mohácson született 1960-ban. Fuvolatanulmányait 10 éves korában kezdte meg Várhidy Györgyné irányításával a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában, majd Barth István növendéke volt a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában. Ezt követően Budapesten, a Zeneakadémián tanult tovább, ahol fuvola kamaraművész-tanári diplomáját 1984-ben vette át. Itt ismerkedett meg élete párjával, Dratsay Ákossal, akivel azután évtizedeken át előadóművészként és pedagógusként is egyaránt elválaszthatatlan társak lettek. A Zeneakadémián töltött éveire később így tekintett vissza: „Ákos 1978-ban, én egy évvel később, 1979-ben kerültem a Zeneakadémiára. Mindketten Pröhle Henrik tanár úrhoz jártunk. Nehéz évek voltak, vidékről a fővárosba, az ország legtehetségesebb zenész fiataljai közé bekerülve mindkettőnknek szembe kellett néznie önmagával, a saját tehetségével. Ez a folyamat egyikünknél sem volt zökkenőmentes. Bizonyos értelemben az egymásra találásunkban is nagy szerepe volt annak a belső bizonytalanságnak, ami mindkettőnket hatalmába kerített. Támaszt találtunk egymásban, beszélgetéseink és a már akkor elkezdődő közös munkánk mindkettőnknek segített túljutni a krízisen. A sok kétely után végre felülkerekedett a meggyőződés, hogy jól választottunk, a fuvolás pálya megfelelő útja lesz emberi kiteljesedésünknek.”

1984-től mint fuvolatanár a Kecskeméti Kodály Iskola zeneművészeti szakközépiskolájában tanított. Férjével közösen néhány év alatt országos hírű, máig töretlenül működő, kiemelkedően eredményes szakmai műhelyt teremtettek. A zeneművészeti szakközépiskolák országos versenyein közel 30 tanítványa szerezte meg az első három helyezés egyikét. Csaknem valamennyi növendéke sikeres felvételt tett a zenei felsőoktatásba itthon és az utóbbi években külföldön is. Szakmai munkájának elismertségét mutatja, hogy pályája során számos alkalommal volt megyei, regionális, országos és nemzetközi ifjúsági fuvolaversenyek zsűritagja.

Előadóművészként is sikeres volt, fuvolajátékát a zenekritikusok szinte mindig dicsérettel illették. „Az este csúcspontja volt Weber g-moll triója. Berényi Bea fénylő, messze szárnyaló fuvolahangja, amely ugyanakkor komorabb színek, súlyosabb mondanivaló kifejezésére is alkalmas, itt érvényesülhetett igazán.” (P. Mester Jolán: Kecskeméti muzsikusok Hatvanban. In: Heves Megyei Népújság, 1986) „Csak vizuális úton győződhettünk meg arról, hogy egy-egy műben Berényi vagy Dratsay játssza-e a prímszólamot. Én azonban ennél is jobban örültem annak a szuverenitásnak, természetességnek és jó ízlésnek, mely Haydn-tolmácsolásaikat jellemezte.” (Gönczy László: A műhelymunka folytatódik. In: Muzsika, 1989) „A második félidőben Kecskeméten dolgozó fiatal tanárok adtak ízelítőt tudásuk legjavából. Dratsay Ákos és Berényi Bea fuvolázott, Agócs Márta gordonkán, Kemenes András csembalón és zongorán működött közre. Úgy tapasztaltam, mindannyian nagyszerű muzsikusok: talán a legnagyobb dicséret, hogy előadásukban a művek érdemei domborodtak ki, s előadói kvalitásaik természetes módon álltak ennek szolgálatában. [...] Berényi Bea igen szép hangon játszotta vezető fuvolaszólamát.” (Mezei János: Hangverseny. In: Muzsika, 1990)

Előadóművészi pályafutása is szorosan összefonódott férje-művésztársa, Dratsay Ákos fuvolaművész munkásságával. Az itthon és külföldön többnyire közösen adott több mint 1500 koncert mellett 3 CD, továbbá rádió- és TV-felvételek őrzik fuvolajátékukat. A nekik ajánlott és általuk bemutatott számos kortárs magyar zenemű közül kiemelkednek Kocsár Miklós, Sári József, Hidas Frigyes, Vajda János, valamint Huszár Lajos Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerzők kettősversenyei és kamarazenei kompozíciói. „Már zeneakadémista korunkban is, de azt követően is sokat foglalkoztunk kortárs zenével, mert úgy éreztük, hogy kitágítja a kifejező eszközök használatát, magas szintű koncentrációra késztet, és még sok más »hasznát« láttuk a klasszikus játékban is. Jótékonyan hatott a hangszín, a dinamika, az intonáció, a tempó kezelésének képességére, segítette a nehéz ritmusok értelmezését, és még sok más módon segítette zenei gondolkodásunk kiteljesedését. Egy idő után néhány zeneszerző felfigyelt ügybuzgalmunkra, és figyelmünkbe ajánlotta már meglévő műveit. Ezen felbátorodva később megkértük őket, írjanak műveket két fuvolára.”

Dratsay Ákossal közös szervezői tevékenysége eredményeként valósult meg a Kodály Iskolában három alkalommal az Országos Fuvolás Találkozó, melyeket a szakmai közvélemény a legsikeresebb hasonló események közt tart számon. A művészházaspár 1993 nyara óta szervez országos zenei táborokat Hódmezővásárhelyen. Az első 10 alkalommal Országos Fuvolás Tábor, majd Augusztusi Zenei Napok néven fesztivállá bővült rendezvény egyre nagyobb népszerűségnek örvend a zenetanuló diákság körében.

Eredményes felkészítő tanári munkájáért Berényi Bea számos elismerést kapott, így például az Oktatási Minisztérium különdíját több alkalommal is, míg a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének különdíját 1994-ben vehette át. Művészeti díjjal szinte minden alkalommal férjével közösen jutalmazták. A kortárs magyar zeneművek előadásáért a művészházaspár öt alkalommal részesült ARTISJUS-díjban, valamint Kecskemét városa 2008-ban Kodály Zoltán-díjjal, 2016-ban Tehetség-díjjal ismerte el művészi munkájukat.

Eredményes, szép és sokakat gazdagító, értékes pályafutása delén ragadta el a halál. Úgy élt, ahogyan azt az 50. születésnapja alkalmából készített interjújában fogalmazta, melyben arról faggatták, hogy mit üzenne a fiatalabb generációknak: „Azt, hogy ha igazán szeretik ezt a pályát, akkor ne töprengjenek a nehézségeken, ne hagyják magukat eltántorítani bármilyen racionálisnak tűnő érvelés alapján, amely megélhetésről, kilátástalanságról szól. Gondoljanak arra, hogy más pályákon is bizonytalan a jövő, zenészként azonban biztos, hogy a világ szellemi, lelki kincsének legcsodálatosabb részével tölthetik napjaikat, tanárként pedig a jövőt formálhatják, hiszen gyerekekkel foglalkozhatnak. Attól se féljenek, hogy mások tehetségesebbek. Csak saját képességeik kibontakoztatása legyen a céljuk, fogadják el magukat olyannak , amilyenek. A harmónia harmóniát teremt, az emberek szeretnek örömet sugárzó társaik közelében élni, így belső egyensúlyunk megtalálása a siker legfontosabb forrása.”

Varga Géza