Mintaszínházat álmodott Kecskemétre – Mariházy Miklós örökre beírta magát a teátrum történetébe

Mariházy Miklósnak feltett szándéka volt, hogy mintaszínházat fog igazgatni a hírös városban. Az ő irányítása alatt, 1916-ban vette fel az addigi Városi Színház Katona József nevét.

A háborús konjunktúra a színházak mellett sem suhant el nyomtalanul. „A megváltozott viszonyok még a kecskeméti közönyből is kisajtolták a színészet iránti érdeklődést" – írja a Kecskeméti Lapok 1918-as száma. A korabeli beszámolóban így fogalmaztak, „A közönség éhezi, szomjazza a kultúrát, rajong a szellemi élvezetekért. A korábbi tapasztalatoktól eltérően a jegypénztár előtt kígyózó sorok állnak."

Mariházy Miklós tizenkét évad után búcsúzott, de akkor még nem tudta, hogy vissza fog térni. Hat év után még egy évadra a teátrum élére állt 1926/27-ben.

A kecskeméti színtársulat 1919-es társulati ülésének jegyzőkönyve szerint Mariházy első búcsúzásakor a múltat tárta föl, élénken ecsetelve, hogy 18 évvel ezelőtt - eldobva magától a jólétet, gazdagságot – lépett erre a proletárpályára, amelyre a művészetért való rajongása és a pálya iránti szeretete vitte. Rámutatott arra, hogy sohasem tartozott a basáskodó direktorok közé, amivel a mindenkori tagjai megbecsülését vívta ki. Gyönyörű perspektívában látja a jövőt, és a kor szellemétől áthatva lemond a teherként rajta csüngött direktori titulusról.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház történeti visszatekintése a következő napokban tovább folytatódik: ezúttal a korszak legnépszerűbb színművészeit is bemutatják majd az érdeklődőknek.

Forrás: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Facebook-oldala