Mit tehetünk, hogy nyugdíjasként ne szegényedjünk el?

Ha egy férfi megéri a 65. életévét, akkor jó eséllyel még közel 15 évet él. A nők ennél többet. Azonban nem mindegy, hogy elszegényedve élnek az utolsó éveikben, vagy képesek magukat anyagilag fenntartani. Ezt dr. Farkas András nyugdíjguru mondta a csütörtök este a Katona József Könyvtárban azon a rendezvényen, amelyet az Álomjövő Tanácsadó Iroda szervezett. Bár a fiatalokat ma még nem érdekli, de azokat az embereket, akik egy idősebb generációhoz tartoznak egyre inkább izgatja, hogy idősen miből is fognak megélni. A hazai nyugdíjrendszer már nem képes az aktív generációk járulék befizetéséből finanszírozni a nyugdíjasok ellátását. A kormánynak az adóbefizetésekből kell ezt pótolni. Nincs anyagi háttere a 13. havi nyugdíjnak, sőt a 14. havi első hetinek sem, ugyanis nincs annyi befizetés, mint kellene, mondta a szakértő.

.A vendég többször is kitért arra, hogy tetszik vagy sem, de mindenkinek foglalkoznia kell az öngondoskodás kérdésével. Azt javasolta, hogy a fizetés tizedét rakja félre minden ember a hónap elején. Ha béremelést kap valaki, akkor a tized felett, az emelés ötödét csapja hozzá. Befektetni lehet különböző pénzügyi konstrukciókba, így például önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióiba. A kormány az így félretett pénz 20 százalékát visszautalja, de csak annak, aki fizet személyi jövedelemadót. És itt jön a kérdés, ugyanis lassan alig van olyan anya, aki fizet szja-t. Azaz nincs miből visszaigényelni az esetükben. Viszont a megnövekedett bevételből félre lehet rakni, gyűjteni lehet idős korra, tanácsolta dr. Farkas András. A guru elmagyarázta a jelenlegi nyugdíjrendszer lényegét, amely több sebből vérzik. Egyre kevesebb a például az aktív befizető, miközben egyre több az idős ember. Az rendszer a generációk szolidaritásán nyugszik, amely akkor működik jól, ha több gyerek születik, mint amennyien nyugdíjba vonulnak. Csakhogy a helyzet elszomorító, mert egyre kevesebb újszülött látja meg a napvilágot.

Egy érdekes számadattal is csigázta az érdeklődők figyelmét az előadó. Míg 1900-ban 100 anyára 532 gyermek jutott, addig 1950-re ez már csak 270 volt. Az ezredfordulón 135, míg tavaly már csak 131 volt a száma. Pedig a kormány támogatta a gyermekeket vállaló családokat, miközben egy anyára nem jut legalább két újszülött. A születések száma csökken, idén februárban csak 5333 gyerek született. Minden idők legalacsonyabb értéke. S hogy mi lesz a jövőben? Ha így haladunk, akkor 2050-re 100 anyára 66 gyerek jut, azaz az ország kihalása borítékolva, mondta a nyugdíjguru. Mindez befolyásolja a nyugdíjellátás színvonalát is, fogalmazott a szakértő. Minél régebben ment nyugdíjba valaki, annál szerényebben él, mert csak az infláció mértékével emelik az ellátási összegeket. Így az aktív dolgozók bérei és a nyugdíjak közötti különbség évről évre növekedik. Véleménye szerint úgy kellene karbantartani az időseknek járó pénzeket, mint ahogy csehek, vagy akár a lengyelek csinálják. Infláció értéke, plusz a béremelések arányának az 50 százaléka. Így ugyanis nem értékteledne el az idősek nyugdíja, mondta dr. Farkas András nyugdíjszakértő.