Negyvenéves Kecskemét víztornya
“Még élénken emlékszem arra, amikor 1985 augusztusában - akkor még ivóvízhálózati üzemvezetőként -, hirtelen döntést követően, egy pénteki napon, üzembe kellett helyezni a víztornyot. Kecskeméten, az addigi két nyomászónából, a torony üzembe helyezésének köszönhetően, egy nyomászóna lett. A víznyomás megemelése az Ipoly utcán, a 250 mm átmérőjű vezetéken, úgynevezett kagylótörést eredményezett és víz öntötte el az Ipoly, valamint a környező utcákat, így a folyamatot meg kellett szakítani. A BÁCSVÍZ Zrt. munkatársai felkészültek az újabb üzempróbára, de a kezdeti időszak továbbra is kritikus volt, hisz a víztorony magasságából adódóan a megnövekedett nyomás a vízhálózaton sok csőtörést eredményezett. A helyreállításokat a kiskunfélegyházi, a kunszentmiklósi és a tiszakécskei csapatok is segítették.”
Kecskemét egyik legmagasabb pontja az Ipoly utcai víztorony amely 65 méteres magasságával és 3000 köbméteres – azaz 3 millió literes – tárolókapacitásával nemcsak műszaki szempontból különleges, hanem a város legismertebb látványosságai között is szerepel. Az idén 40 éves vasbeton torony 1985. óta játszik fontos szerepet a város, valamint a környező települések vízellátásában
Kecskemét egyik jellegzetes, ma is álló, 1952-ben épült 1200 köbméteres, 40 méter magasságú építészeti emléke a vasúti aluljáró szomszédságában lévő Kurucz körúti víztorony, műszakilag elavulttá vált, és már nem tudta biztosítani a városközpontban épült tízemeletes házak vízellátását A Városi Tanács 1979 májusában területhasználati engedélyt adott ki a szanálásra ítélt, Ipoly utcai városi köztemetőből kisajátított területre, ahol 1982-ben kezdődött meg az új víztorony építése
Az új felépítményt úgy tervezték, hogy akár 7-es erősségű földrengést is kibírjon azonban 1984. február 2-án villámcsapás érte a tetőszerkezetet ami meg is sérült. A kárelhárítási munkák egészen 1985 májusáig folytak és csak ezután kezdhette meg működését a víztorony.
A kecskeméti építkezés a MÉLYÉPTERV típusterve alapján indult meg. A víztorony, a környék gyenge teherbírású talaja miatt, 22 méter mély résfalakkal történő alapozással készült. A nagymerevségű vasbeton alaptesten támaszkodó toronytörzs, a liftaknával egyidejűleg, csúszózsaluzatos technológiával, átlagosan 2,00 méter/nap építési sebességgel épült. A 40 cm-es bordákkal ellátott 5 cm vastag víztartó kehelyszerkezetet újszerű módon, az alaptest síkjában építették meg, ötféle előregyártott vasbeton elemből A kb. 4000 tonna súlyú, két gyűrű alakú rekeszre osztott kelyhet még a térszínen vízpróbának vetették alá, majd az 51 méteres teljes emelési magasságra, napi 2 m-es előrehaladással, hidraulikus emelőberendezéssel húzták fel.
A kivitelezés minőségét jelzi, hogy a nyers vasbeton víztartályfalak vízzáróság-próba eredményei alapján további vízzáróságot fokozó réteg felhasználására nem volt szükség. A torony szerkezete három fő részből áll: tárolótér (kehely) tartószerkezet (toronytörzs) és a talapzat (alaptest). A tervezésnél szempont volt, hogy két egymástól függetlenül is üzemeltethető tartályrész legyen így a víztorony tisztítás közben is el tudja látni a feladatát. A vizet két különálló tartályban tárolják: egy 1000 köbméteres hengeres rekeszben és egy 2000 köbméteres csonkakúpban. A víztorony egy energetikailag hatékony rendszer része, ugyanis számítógép vezérlés biztosítja az optimális vízszintet a kehelyben, elkerülve többek között a víz pangását Emellett a torony fontos kommunikációs szerepet is betölt: antennáin keresztül működnek például rendőrségi, tűzoltósági és rádiós hálózatok.
Az azóta is üzembiztosan működő tornyot a kecskeméti víztermelési üzem munkatársai tartják karban, mely keretén belül elvégzik a tisztítási és a fertőtlenítési feladatokat is. A Levi’s torony becenév a farmer márkát reklámozó hatalmas felirat miatt ragadt az épületre, bár a farmergyártó cég megszűnésével már nem él a reklámszerződés, a logó maradt, hisz túl költséges eljárással lehetne lefesteni. A bordázott kehely és az arányosan kialakított geometriák egyedi megjelenést biztosítanak a toronynak, amely mára Kecskemét egyik meghatározó építészeti jelképe, mindemellett remek kilátás nyílik a tetejéről a városra és környékére
Forrás: Szigeti Tibor nyugdíjas szolgáltatási vezérigazgató helyettes; Nagy Sándor víztermelési üzemvezető; PestBuda.hu/Negyven éve adták át/Pápai Tamás/; Delmagyar.hu/Kecskemét felkiáltójele/Major Stella