Nem csak Magyarországot sújtotta az idei aszály – ezt mutatják az európai adatok

2026. 09. 15., 19:07
Nem magyarországi sajátosság volt az idei nyári aszály – Európa számos országában hasonlóan súlyos szárazsággal, hőhullámokkal és alacsony vízállásokkal kellett szembenézni. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a nemzetközi adatok cáfolják azt az állítást is, hogy a hazai helyzet egyedi lenne.

Az elmúlt hetekben a magyar közbeszédben többször is felmerült, hogy az idei súlyos aszály elsősorban vagy kizárólag Magyarország problémája volt. A Környezetvédelmi Minisztérium egy friss közösségimédia-bejegyzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai adatok ezt nem támasztják alá. Mint írják, az idei nyáron Európa nagy része rendkívül súlyos szárazsággal, brutális hőhullámokkal, alacsony folyóvízszintekkel és helyenként katasztrofális erdőtüzekkel szembesült. A kontinens javán a mezőgazdaság, a természetes ökoszisztémák és a vízgazdálkodás egyszerre került krízisbe.

Az EU által működtetett European Drought Observatory (EDO) adatai szerint 2026 nyarán a kontinens jelentős részén fennmaradtak a „Warning” és „Alert” kategóriájú aszályviszonyok - a térképen a narancs és a vörös szín ezeket jelzi.

Térkép: European Drought Observatory (EDO MAP)

Az „Alert”, vagyis riasztási szint nem ”csak” csapadékhiányt jelent, hanem azt amikor a talajnedvesség hiánya már a növényzet állapotában is mérhető károkat okoz. A minisztérium szerint augusztus közepén ilyen helyzet alakult ki többek között Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németország déli részén, Észak-Olaszországban, a Duna-medence jelentős részén, a Kárpát-medencében és Ukrajna egyes területein is. Franciaországban és Romániában is le kellett állítani erőműveket, úgy mint hazánkban.

"Miközben itthon sokan rendkívüli és egyedi eseményként tekintettek az aszályra, valójában Franciaország és Belgium nagy része gyakorlatilag az egész nyár során és szeptemberben is aszály miatt szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Nyugat-Európa semmivel sem volt védettebb a szárazodással szemben, mint Közép-Európa" - fogalmazott a Környezetvédelmi Minisztérium.

Hőhullámok és alacsony vízállások is súlyosbították a helyzetet

A szárazságot az egymást követő hőhullámok tovább erősítették. A magas hőmérséklet fokozta a párolgást, ami tovább csökkentette a talaj nedvességtartalmát és ez tovább növelte a felszín felmelegedését. Eközben több európai folyón is alacsony vízállásokat mértek.

A Loire, a Rajna, a Pó és a Duna vízrendszerét egyaránt érintette a száraz időszak. 
Fotó: Lógó Ervin Photography

Franciaországban és Spanyolországban pedig jelentős erdőtüzek is kialakultak.

Halálos áldozatokat is követeltek a lángok Dél-Franciaországban
Forrás: index.hu

A Copernicus és az European Drought Observatory mérései alapján világosan látható, hogy 2026 nyarán Európa nagy része ugyanazzal a problémával küzdött. A Környezetvédelmi Minisztérium ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei magyarországi aszályt nem érdemes elszigetelt, kizárólag hazai jelenségként értelmezni. Lengyelországtól Olaszországon és Franciaországon át Belgiumig, Németországig és a Kárpát-medencéig több országban is ugyanannak a kontinensléptékű szárazodási folyamatnak a következményei jelentkeztek. "Az aszály ezért ma már nem kivételes esemény, hanem a kontinens számos régióját rendszeresen érintő kockázat" - írja a minisztérium.

Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium, European Drought Observatory (Copernicus)