Nézőpont(ok)

Szabályos és pénzügyileg indokolható döntés volt az Optima kötvények jegyzése – áll a Neumann János Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére adott válaszában. Az Optima kötvényekbe fektetett pénz ingatlanfejlesztési célokat szolgál, így ez a művelet nem veszélyezteti az egyetem közfeladatainak ellátását mely utóbbira a fedezetet az állammal kötött finanszírozási szerződés jelenti – olvasható ki az ÁSZ honlapján található válaszból.

Az Állami Számvevőszék közleménye szerint az ellenőrzési hatóság a Neumann János Egyetemért Alapítvány tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba történő befektetéseit vizsgálta. Az ennek eredményeként született jelentésében az ÁSZ egyebek mellett azt írta, hogy az alapítvány 2021-ben úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló 127,5 milliárd forint szabad pénzeszközeit három ütemben a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott, 10 éves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvénybe fekteti.

A Neumann János Egyetemért Alapítvány az ÁSZ-jelentés függelékében található válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy 2021 második felében, amikor kuratóriuma a stratégiai befektetési döntéseit hozta, a 10 éves állampapírpiaci kamatok rendkívül alacsony szinten az alábbi táblázatban is látható tartományban voltak. Az alapítvány válaszából az is kiderül, hogy az adott időszakban az Optima 2031 kötvény az államkötvények kamatainál jóval magasabb hozamot ígért. A 10 évre szóló, stratégiai döntés szabályos és pénzügyileg indokolható döntés volt 2021-ben.

Az alapítvány által adott válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy „a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetési szabályzata alapján állampapírt csak másodlagos piacon tudott volna venni, ezen időszakban azonban ezen a piacon ekkora mennyiségben állampapír nem is állt rendelkezésre.”

Mi indokolta az Optima kötvények jegyzését?

„A Neumann János Egyetemért Alapítvány, illetve annak jogelőd főiskola és alkalmazott egyeteme, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a PADME Alapítvány között működő évtizedes stratégiai együttműködést figyelembe véve lehet kellő alapossággal megítélni az Optima kötvények jegyzésének körülményeit” – áll az ÁSZ-jelentés azon részében, amely a kuratórium válaszait taglalja.

2014. február 4-én, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, valamint dr. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola nevében együttműködésről szóló nyilatkozatot írtak alá. A stratégiai együttműködési programban szerepelt egyebek között „a Magyar Nemzeti Bank által, a reálgazdasági folyamatokkal is foglalkozó, jegybanki monetáris politika érdekében modern közgazdasági kutató, fejlesztő és oktatási központ létrehozása Kecskeméten".

Az ÁSZ jelentésében megtalálható válaszokból világosan kitűnik az is, hogy a megkötött stratégiai együttműködési megállapodás keretében Magyarország központi bankja és az általa létrehozott alapítványok az alábbi nagyságrendű pénzügyi támogatást biztosította a kecskeméti felsőoktatás fejlődése érdekében:

• 2014-ben az egyetem 5,5 hektár területének megvásárlása 1,7 milliárd Ft vételáron, valamint a régi kórházépület lebontása és területrendezése 0,5 milliárd Ft, összesen 2,2 milliárd Ft, amely az időközi átlagos állampapír kamatokkal felszorozva mai reálértéken 4,67 milliárd Ft.
• A CAMPUS I. főépületének kulcsrakész megépítése 15,8 milliárd Ft, 2018-tól az időközi átlagos állampapír kamatokkal felszorozva mai reálértéken 21,3 milliárd Ft.
• Különböző oktatási és tudományos projektek támogatása 2014-2019. között 0,927 milliárd Ft, amely az időközi átlagos állampapír kamatokkal felszorozva mai reálértéken 1,23 milliárd Ft.

-     A CAMPUS II. beruházás félkész épületeinek finanszírozása 20 milliárd Ft.

-     Különböző oktatási és tudományos projektek támogatása 2019-től napjainkig 1,3 milliárd Ft.

A fenti támogatások aktuális reálértéke összesen: 48,5 milliárd Ft.

Szakértő által alátámasztott döntés kérdése.

Az ÁSZ-jelentés hiányolta a külső szakértő bevonását is a befektetések megvalósítása terén. A vizsgálati eljárás alá vont alapítvány válaszában kiemeli, hogy a befektetési döntés megalapozásához kapcsolódóan volt szakértői jelentés, melyet dokumentumokkal is igazolni tud – áll a jelentésben. A válaszban kiemelik, hogy a külső szakértő az ajánlásában nem azt elemezte, hogy milyen formában ajánlott a tőkét befektetni, hanem a legfontosabbat azaz azt, hogy miként tudja 10 év múlva az OPTIMA Zrt. a tőkét visszafizetni, és évente a tőke után járó kamatot biztosítani. Az alapítvány válaszában itt hangsúlyozza, hogy 2021-től az OPTIMA Zrt. minden évben megfizette az aktuális kamatot.

Összességében a vizsgálat alá vont szervezet válaszából az derül ki, hogy „A Neumann János Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma, Felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében résztvevő munkavállalók, mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, az Alapító Okiratban rögzített fő célok mentén dolgoztak, mely egyértelműen a Neumann János Egyetem fejlesztését tűzte ki célul.”

Az Állami Számvevőszék a körülményeket az alapítvány válaszaitól ellentétesen megítélve büntetőeljárást kezdeményezett, mivel a alapítvány törvényes működését nem látja biztosítottnak, sőt az ügyészségnél törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását is kezdeményezték.

Mi a tét? Mire is kell a 127,5 milliárd? Sajtószemle a közelmúltból!

Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy a szóban forgó 127,5 milliárd, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány Kuratóriuma a számvevőszék szerint vitatható módon befektetett, nem az oktatás biztosításához szükséges! Az egyetem mindennapi működéséhez az állammal kötött szerződés alapján állami finanszírozási forrásból fedezi a költségeit. A szerződés hosszú távon, sok éven át garantálja az egyetem finanszírozását. A szóban forgó és az ÁSZ szerint rosszul befektetett össze célforrásként ingatlan,- és városfejlesztési funkciókat szolgál – derül ki az alapítvány kuratóriumának ÁSZ-jelentésben található válaszából. A konkrétan meghatározott fejlesztési célokhoz az alapítványának olyan forrásokra volt szüksége, amelyek rugalmasan – a tervek megvalósulási fázisaihoz igazodva – tudják biztosítani a pénzügyi fedezetet.

Nézzük részletesen a befektetett összeg célmeghatározását!

Az Állami Számvevőszék jelentésében megnevezett 127,5 milliárdból 27,5 milliárd a CAMPUS II. beruházás megvalósítására fordítható, melynek épületei ma már részben láthatóak, 25 milliárd a Neumann Innovációs és Technológiai Park létrehozásának céljából különítettek el , 75 milliárd forint pedig arra a homokbányai okosváros projektre van biztosítva, amelynek terveit tavaly mutatták be.

Ezek a fejlesztések messze túlmutatnak az egyetem érdekein, Kecskemét várost szolgálják. Az okosváros projekt vagy ahogy az alapítvány hívja a Wise City keretében egy olyan új városközpont jöhet létre Homokbánya területén, melyben a fenntarthatóság nem csak szlogen. A Wise Citynek, azaz szabad fordításban tudásvárosnak nevezett projekt lakóingatlanokat, irodaházakat, kereskedelmi, szolgáltató, valamint kulturális-szórakoztató egységeket foglalna magában, jelentős zöldfelületekkel. Központi része lenne az új városrésznek egy főtér, melyen egy kulturális eseményeknek, konferenciáknak otthont adó új rendezvényközpont épülne – áll többek között a projektet bemutató cikkünkben, mely ITT érhető el.

Nézőpont vagy nézőpontok!

Vitathatatlan, hogy a kecskeméti felsőoktatás megújulását követően a Neumann János Egyetem sikert sikerre halmoz. Az 5 évvel ezelőtt alig 3000 hallgatót számláló egyetem hamarosan több mint 5000 főt meghaladó hallgatói bázissal rendelkezik és őszre már 700 főt megközelítő nemzetközi hallgatóságot tudhat magáénak. A Neumann János Egyetem ma már hatással van térsége gazdasági szerkezetére, befolyással bír a munkaerőpiacra és a pályázati környezetet illetően is megkerülhetetlen tényező. Az egyetem félértékelődött külföldön is és nemzetközi szintű tárgyalódelegációkat fogad nap mint nap. A Neumann János Egyetem hatással van városának alakításában és kijelenthető sőt vitathatatlan, hogy sikeres projektek előkészítését kezdte meg, amelyek most megakadni látszódnak. Kecskemét tehát elindult az egyetemi várossá válás útján, utat nyitva ezzel annak a dinamikus gazdasági fejlődésnek is, amelyet csak néhány magyar autóipari város élhet ma meg, és amelynek elengedhetetlen feltétele az oktatáson alapuló munkaerő biztosítása. Ahol az egyetemi ökoszisztéma jól működik, ott dinamikus fejlődésnek indul a város is. Kecskemét ezen az úton jár, már lassan tizenöt éve. A kérdés már csak az, hogy vajon mindenkinek ez az érdeke? Nézőpont(ok) kérdése.