A 2024-es Cannes-i Filmfesztivál záróvetítéseként tavaly láthatta a nagyközönség az Oscar-díjas Michel Hazanavicius A legértékesebb áru című alkotását. Az animációs filmet itthon a 15. Frankofón Filmnapok keretein belül bemutatták, de hivatalosan április 10-én kerül a magyar mozikba, valamint a KAFF idei versenyprogramjában is szerepel. Elkészülésében nagy szerepet játszottak a Kecskemétfilm Kft. munkatársai. Nagy Lajossal beszélgettünk, aki a kecskeméti munkálatok művészeti irányítója volt.
A Jean-Claude Grumberg azonos című novellája alapján készült film édes-bús története a mese műfajába ágyazva szól a szeretetről és az emberségről. A történet alapja, hogy a II. világháború idején egy szegény favágó felesége egy kisbabát talál a hóban. A csecsemőt a haláltáborba tartó vonatról dobta le az édesapja, hogy a kicsi megmeneküljön, és esélyt kapjon az életre. Az értékes „portéka” alaposan megváltoztatja a favágó házaspár életét. „Ebben a világban senki sem nyerhet úgy, hogy ne veszítene valamit – akár egy szeretett lényt, akár a saját életét” - üzeni Grumberg novellája.
„A Medveinvázió Szicíliában című film annency-i bemutatóján említették nekünk a Legértékesebb áru történetét a francia kollegák. 2020-ban kezdtük el a közös munkát. A Jean-Claude Grumberg novellát elolvastam és az irodalmi forgatókönyvet lefordítottam a munkatársaknak, ami nagyon hasznos volt. Közel 50 ember dolgozott a produkcióban, jól ismerjük egymást, ezelőtt együtt alkottuk meg A vörös teknőst és a Medveinvázió Szicíliábant is. Egyik hozta a másikat.
— mondta el Nagy Lajos, az alkotás magyar művészeti vezetője.
”
A film rendezője az Oscar-díjas Michel Hazanavicius, akinek ez az első animációs alkotása. Ő maga is holokauszt túlélők leszármazottja. Érdekesség a filmben, hogy a zsidó szó nem hangzik el, helyette a „szívtelenek” említés utal rájuk. A történet narrátora a jólismert francia színész, Jean-Louis Trintignant volt, aki a film bemutatása előtt, 2022-ben hunyt el, így ez a posztumusz szerepe az utolsó a kivételes életműben. A film zeneszerzője a kétszeres Oscar-díjas Alexandre Desplat.
„Kecskemétről Réczicza Rita, Sárközi Betti, Tóth László István és jómagam vettünk részt az alkotó munkában. Mielőtt hozzákezdtünk, két hetet kint voltunk a francia stúdióban és az ottani kollegák segítségével tanulmányoztuk a történetet, ismerkedtünk a karakterek jellemzőivel és az egész folyamattal.
— mesélte a művészeti vezető.
”
A stúdióvezető Mikulás Ferenc mellett, gyártásvezetőként Vécsy Vera, vezető rajzolóként Réczicza Rita, vezető animátorként Kosaras Mihály és még sokan mások, közel 50 szakember dolgozott a filmen.
„Két nagyobb feladategység volt a dolgunk. Az egyik egy-egy hosszabb animációs jelenet elkészítése, melyek ki voltak adva különböző stáboknak. Mi animációban azokat a szekvenciákat készítettük, amikor az apa a haláltáborban van már és ott embertelen feladatokat végeztetnek velük, de már hamarosan megérkeznek a felmentő csapatok és az apa kiszabadulva eljut a városba, ahol viszontlátja a lányát. A jeleneteknél fontos volt a mozdulattervezés, ahol a színészi játék, és a jelenetek ritmusa is meghatározó. A másik nagy feladat az volt, amit a franciák „asszisztens animációs munkának” neveznek. Ez a munka nagyon hosszú ideig tartott, nagyjából másfél évig, és a film nyolcvan percéből 50-55 percet jelentett. Ezen felül nagyon fontos az alkotásban az árnyékanimáció, az effektanimáció és a film teljes kifestése is a mi feladatunk volt.
— árulta el Nagy Lajos művészeti vezető.
”
A film zenéi végigkísérik a történet hangulatát. A végén felhangzó Chiribim, chiribom egy tradicionális zsidó dal, amelyet a haszid zsidók énekelnek a lélek felemelésének eszközeként. A nehéz időszakokban ezek az ún. nigunok segítettek abban, hogy megteremtődjön az a szakrális tér, ahol létrejön az istennel való kapcsolódás. Így az embertelenség zajából kihallatszik az emberség dallama.
Michel Hazanavicius rendező
Michel Hazanavicius
Oscar-, BAFTA-, díjas francia filmrendező. A legértékesebb áru című alkotás az első animációs filmje, melynek nemcsak rendezője, forgatókönyvírója, hanem vágója és producere is volt egyben.
Jean-Claude Grumberg
Cézár-díjas író, forgatókönyvíró.
Forgatókönyvíróként az első munkája Francois Truffaut Az utolsó metró c. filmje, de alkotótársként feltűnt több Costa Gavras film írójaként is, többek között a 2003-as Ámen c. alkotásban, melyért megkapta a Césár-díjat is.
Részlet Grumberg novellájából:
„…A tehervonat, amelyet a halál bürokráciája 49-es szerelvényként jelölt meg, 1943. március 2-án indult a Bobigny pályaudvarról, Drancy-Seine közeléből, és március 5-én reggel érkezett meg a pokol szívébe, végállomására…”
Információ Párizs külvárosának számító Drancy-i gettóról:
„1940 decemberében egy befejezetlen, Párizs Drancy nevű külvárosában található építkezési területet választottak ki, hogy az később a legnagyobb gyűjtőközponttá, a Franciaországból deportálandó zsidók legjelentősebb átmeneti táborává (Sammellager) alakuljon át. 1942 júliusa és 1944 augusztusa között hatvankettő, deportáltakat szállító vonat indult el Drancy-ból, több mint 61 000 zsidó fogollyal. Legtöbbjük az Auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét... 1944. augusztus 15-16-ra virradóra, csupán egy héttel azelőtt, hogy a szövetségesek elérték volna Párizst, a Drancy-ban állomásozó németek elégettek minden terhelő dokumentumot, és elmenekültek, hátrahagyva a még fogva tartott 1543 rabot.”
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
