Összesen 9 százalékkal növekedtek a nettó munkajövedelmek 2024 és 2025 között Bács-Kiskunban
"2025. évi nettó munkajövedelmek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. A KSH adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer Ft (+9,4%) volt A NAV adatai alapján a GKI számítása szerint a nettó havi átlagos munkajövedelem ugyanekkor 521 ezer forintot tett ki (+9,9%)" - olvasható a GKI Research kutatását összefoglaló cikkben.
A nettó havi munkajövedelem Budapesten volt a legmagasabb (666 ezer Ft, +10%), a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban ennél lényegesen kevesebbet vittek haza (550 ezer Ft, +9,3%), miközben a városokban 502 ezer forint (+9,3%), míg a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint (+10,2%) volt az érték. Továbbra is hatalmasak a különbségek: majdnem 50%-kal magasabb a havi munkajövedelem a fővárosban, mint a községekben, de a megyei jogú városokat is 21%-kal meghaladja. Megyék szerinti bontásban a legalacsonyabb értéket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (411 ezer forint), míg a legmagasabbat Pest megye (577 ezer forint) mutatta.
Forrás: NAV SZJA adatbázis alapján GKI számítás
Bács-Kiskun a 12. helyen végzett a listán
Megyei bontásban a legmagasabb értéket Pest megye (577 ezer forint), a legalacsonyabbat pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (411 ezer forint) mutatta. Bács-Kiskun megye a lista tizenkettedik helyén szerepel, 462 ezer forintos havi nettó munkajövedelemmel. Ez az országos átlag arányában 88,7 százalék, és 2024-2025 között 38 ezer forinttal, azaz 9 százalékkal növekedett.
Forrás: NAV SZJA adatbázis alapján GKI számítás
A legtöbbet kereső települések jelentős része Pest megyében található
A tíz legtöbbet kereső település közül öt Pest megyében található (Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm, Herceghalom). Ezen kívül egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya és Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) település jutott be a top tízbe, és Budapest II. és XII. kerületei is hasonló értékeket mutatnak. A tíz legszegényebben kereső településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy Baranyában, egy pedig Somogyban található.
Forrás: NAV SZJA adatbázis alapján GKI számítás, GKI Research
Mi áll a jövedelmi egyenlőtlenségek hátterében?
A kutatás során a jövedelmi egyenlőtlenségek okát is megvizsgálták. Arra jutottak, hogy az egyenlőtlenségek több mint 80%-a földrajzi elhelyezkedésből fakad. Budapest nélkül vizsgálva a régiók 25.5%-ban, a járások 39%-ban, a településtípus pedig 15%-ban magyarázza a munkajövedelmek eltéréseit.
Az átlag alatti jövedelmű területek nagyobb mértékű emelkedést mutatnak
Az emelkedések mértéke alapján a legszegényebb régiók felzárkózást mutatnak. Az átlag alatti települések százalékos nettó munkajövedelme 2024 és 2025 között nagyobb mértékben növekedett, mint az átlag fölötti településeké. Megyék szempontjából Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg mutatta a legnagyobb növekedést, míg a Dunántúl északi felében átlag alatti volt a növekedés.
"Összességében, Magyarországon továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak a nettó munkajövedelmekben, és bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul” – olvasható a cikkben.
Forrás: research.gki.hu