Mintegy ezer lovas és gyalogos harcos, valamint közel harminc hun és türk eredetű rokonnép képviselői érkeztek a bugaci pusztára. A Kurultaj mára nemzetközi jelentőségű rendezvénnyé, Európa egyik legnagyobb hagyományőrző eseményévé nőtte ki magát, amely több százezer látogatót vonz. Idén több mint 55 programmal, hagyományőrző bemutatókkal, tudományos előadásokkal, kiállításokkal, kulturális és sportprogramokkal, valamint családi eseményekkel várták az érdeklődőket. A látogatók a világ legnagyobb jurtáját is megtekinthették. A Kurultaj célja, hogy méltó módon idézze meg a sztyeppei lovasnomád kultúrát, és emléket állítson a magyarság őseinek.
A galéria 85 képet tartalmaz
Lovas harcosok, íjászok, gyalogosok, korhű viseletek, fegyverek és a pusztai népek hagyományai. Néhány napra ismét évszázadokat repült vissza az idő a bugaci pusztán. A Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlésre a Kárpát-medence minden részéből érkeztek hagyományőrzők, mellettük pedig hun és türk tudatú népek képviselői is részt vettek az ünnepen. A háromnapos rendezvény több mint 55 programmal idézte meg a sztyeppei lovasnomád kultúrát és a magyarság történelmi múltját.
— Az elmúlt 18 év munkájával sikerült azt elérnünk, hogy mára országos rendezvénnyé vált a Kurultaj, amiről mindenki már hallott. Egyre több ember van, aki ezt személyesen szeretné látni, hiszen nagyon fontos, hogy kézzel fogható élményeket szerezzenek az őstörténetünkről, népünk múltjáról. Ha ezt látják, megnézik a kiállításunkat, látják a lovasainkat, a solymászainkat, a csatákat, és mindazt a gyönyörűséget, amit igyekeztünk idehozni, akkor biztos vagyok benne, hogy büszkék lesznek a magyar múltra, és nem indiánok szeretnének lenni, hanem magyarok — mondta Fehér József, vezetőszervező, Magyar-Turán Alapítvány képviseletében.
”
A Kurultaj egyik leglátványosabb állandó programeleme a nomád vonulás. A több mint fél kilométer hosszú menetben lovas és gyalogos hagyományőrzők, harcosok, tevék és bivalyszekerek haladtak végig a bugaci pusztán. A látványos életképpel az Árpád vezette magyar törzsek Kárpát-medencébe érkezésének világát igyekeztek megidézni. A menethez ma már a Kurultajra érkező rokonnépek képviselői is csatlakoztak.
— A nomád vonulás most már egy olyan alkalom, amire a rokonnépek is szeretnének becsatlakozni, hiszen úgy érzik, hogy az ő múltjukat is megjelenítjük. A hagyományőrzők évről évre megfeszítetten dolgoznak, mind a gyalogosok, mind a lovasok. A mai nyár megmutatta, hogy milyen időknek nézhetünk elébe. Nincs könnyű dolguk a hagyományőrzőknek, de ők kitartanak, mert büszkék múltjukra és szeretik azt, amit csinálnak, és azt szeretnék megmutatni — tette hozzá Fehér József.
”
A vonulást a seregszemle követte. Itt már a Kurultajra érkezett hagyományőrző csapatok és külföldi delegációk együtt sorakoztak fel. A seregszemle egyszerre mutatta meg a résztvevők sokszínűségét és azt a közös történelmi-kulturális örökséget, amely a rendezvény szervezői szerint összeköti őket.
A viseletek és fegyverzetek a 9–10. század világát idézte. A gyalogos hagyományőrzők nemcsak bemutatták felszerelésüket: a hétvége során harci bemutatókon és versenyeken is összemérték tudásukat.
— Gyalogosoként a 9-10. századi harci öltözetet és a hozzá tartozó fegyvereket jelenítjük meg. Alapvetően vannak páncélok, fém- és bőrpáncélok, mind a kettő jelen lehetett annak idején. A fegyver, ami elkísérte az egész magyar történelmet, az a szablya. A kor leghatékonyabb fegyvere ugye az íj. Aztán megjelenik a pajzs, a fokos, ezek mind ott voltak a magyar harcosok kezébe — mondta Kopecsni Gábor, a Magyar-Turán Felvidék vezetője.
”
A bemutatók mellett valódi versenyeket is rendeztek. A gyalogos küzdelmekben fémfegyvereket használtak, ezért a résztvevők megfelelő védőfelszerelést húztak magukra.
— A rendezvényen látható csatajelenet is, amely nem annyira veszélyes, mert vigyázunk egymásra, nehogy sérülés történjen. A verseny az más, ott előfordulhatnak sérülések, de ez hozzátartozik a küzdelemhez, meg hát abból lehet tanulni. De természetesen a megfelelő védőfelszerelésben versenyeznek a résztvevők. Vannak gyalogos- és lovasversenyek is. A gyalogos versenyek fémszablyával, fémfegyverekkel történnek, hozzátartoznak a megfelelő védőfelszerélesek. Rengeteg bemutatónk van, egész nap lehet ezeket látni — mondta Kopecsni Gábor.
”
A harc mellett az egykori mindennapok és szokások is megelevenedtek. Két év után ismét visszatért a Nomád esküvő: a több mint 80 szereplős lovas életkép a honfoglalás korába repítette vissza a közönséget. Leánykérés, két nemzetség találkozása, leányrablás, majd a táltosok áldásával megtartott esküvő elevenedett meg a küzdőtéren.
A Kurultaj azonban nem kizárólag a látványos hagyományőrzésről szólt. A rendezvény egyik célja, hogy a történelmi és régészeti ismereteket is közelebb vigye a látogatókhoz. A világ legnagyobb jurtájában, az Atilla Sátrában idén is kiállítás várta az érdeklődőket, ahol régészeti leletek rekonstrukciói, fegyverek és antropológiai arcrekonstrukciók segítségével mutatták be a sztyeppei népek világát. Az idei tárlat egyik különlegessége a keleti hun, vagyis xiongnu aranykorona rekonstrukciója volt.
— Mi nem a fesztivál szót használjuk, hanem ünnepnek éljük meg a rendezvényt. Vannak állandó elemeink, ilyen a nomád vonulás. Ez egy grandiózus, gyönyörű vonulás, ahol több száz, több ezer, több mint fél km hosszú menet tevékkel, lovasokkal, lovas harcosokkal, bivaly szekerekkel, igyekszünk megeleveníteni az árpádi Kárpát-medencébe való bejövetelt. Másodjára fogjuk megmutatni újra a nomád esküvőt, ami egy lovas színdarab. Rendkívül nagy szeretettel fogadta a közönség 2 évvel ezelőtt, és ezért újra beraktuk, de vannak új dolgok. Minden évben készülünk új dolgokkal, amire a legbüszkébb vagyok: elkészítettük a keleti-hun xiognu koronát. Ez azért különleges, mert ennek az eredeti darabja Kínában található. Ez sehol máshol nem látható csak Kínában és nálunk — mondta Fehér József.
”
A három nap alatt haditornák, lovas- és gyalogosversenyek, íjászprogramok, tudományos előadások, kiállítások és családi programok egészítették ki a látványos eseményeket. A Kurultaj szervezői a rendezvényt nem fesztiválként, hanem ünnepként határozzák meg. Bíró András Zsolt, a szervező Magyar-Turán Alapítvány elnöke a hála hangján szólt a résztvevőkhöz.
— Bár áprilisban döntött a magyar nemzet és a kormányok változnak, de köszönet illet mindenkit, akik eddig lehetővé tették és támogatták, hogy együtt ünnepelhessen büszkén a magyar nemzet nem kereskedelmi és nem pénzalapon, hanem a szív alapján. Köszönet a hagyományőrzőknek, akik kitartottak akkor is, amikor a legsanyarúbbra fordult a helyzet, és őseink példájából erőt merítve megvalósították ezt az ünnepet — fejezte ki köszönetét Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke.
”
A hétvégén a bugaci pusztán lovasok és gyalogos harcosok, hagyományőrzők és rokon népek képviselői idézték meg a sztyeppei világot. A Kurultaj pedig 18 év után is ugyanarra vállalkozik: élménnyé tenni azt a múltat, amelyet könyvekből csak megismerni lehet. A Kurultajon mindezt látni, hallani és átélni is lehetetett az elmúlt napokban.
