Régi ügyek, régi szereplők: újra összeállt a Malom Center-botrány két szereplője, csak most Magyar Péter Tisza Pártjának színeiben

Kezdjük azzal, hogy a Malom Központ építésének engedélyezése során „az ombudsman több civil szervezet panasza alapján indított vizsgálatot a beruházás hatósági engedélyezési ügyeiben” – írta 2005-ben a Jogi Fórum. Az engedélyezési eljárást Kecskemét akkori jegyzője, dr. Peredi Katalin folytatta le. „Az ombudsman felkérte a város jegyzőjét, állíttassa le az építkezést, majd jelentse be, hogy nem vehet részt az eljárásban, mert tőle az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.” – írta a Jogi Fórum 2005-ben. Szintén ebben az évben a Petőfi Népe megírta, hogy a Bács-Kiskun megyei ügyészség elrendelte a rendőrségi nyomozást hivatali visszaélés gyanújával, ugyanis az önkormányzat olyan területet cserélt el a beruházóval, az ES-INVEST Kft-vel, ami forgalomképtelen volt. Egy jogerős bírósági ítélet hatályon kívül helyezte a közgyűlésnek ezt a határozatát. Végül sem büntetőeljárás, sem pedig fegyelmi eljárás nem indult a jegyző ellen. Aztán dr. Peredi Katalintól, akiről a HVG azt írta, hogy „az építés körüli szabálytalanságok helybenhagyását többször segítette”, 2007-ben közös megegyezéssel megvált a Városháza.

2006 végén már két jogerős legfelsőbb bírósági ítélet mondta ki, hogy az a földdarab, amin részben a bevásárlóközpont áll, nem építési telek, és azzá nem is minősíthető át. És itt jön a képbe Magyar Péter embere, Csőszi Attila. A Tisza jelenlegi országgyűlési képviselőjelöltje annak a HBH étteremnek volt az ügyvezető igazgatója, mely az egyik telken feküdt, melyre a bevásárlóközpontot építették. Ezt a három területet egyesítették, és ezekből alakult ki a pláza telkeinek egy része. Nehezen elképzelhető, hogy Csőszi nem tudott a szabálytalanságokról.

A Csőszi és Társa Kft. 2003-ban szerzett – a földhivatali adatok szerint – 17,9%-os tulajdoni hányadot abban a telekben, amit az engedélyezési botrány érintett. A cégnél ezután folyamatos vagyongyarapodás következett be, ami abból egyértelműen kiderül, hogy míg a nyilvánosan elérhető beszámolók alapján 2004-ben három millió forint volt a cég saját tőkéje, ez 2008 végére már ötvenhatszorosára emelkedett, csaknem 170 millió forintra. Ez feltehetően abból adódott, hogy a beruházó üzlethelyiségeket is biztosított Csőszi számára, így jelentősen gazdagodott a Csőszi-cég a 2000-es években.

Egy 2003-as Petőfi Népében megjelent cikkben Csőszi Attila maga nyilatkozza: „A malom bontásával indult projekt három különböző tulajdonban lévő ingatlanon valósul meg… A befektető cég, az ES Invest Kft. a Korona Impex irodaházat és minket is megkeresett a beruházás tervével. (...) Mi is nyertesek leszünk, hiszen az itt létesülő kereskedelmi és szórakoztató központban több különböző vendéglátóegységünk kap helyet.”

Egy kis színes vonulata a történetnek: a Petőfi Népe már akkor megírta, hogy „a Malom Központtal kapcsolatos perben elfogultságot jelentettek be a kecskeméti városi bíróság és a megyei bíróság valamennyi bírája ellen”. Az elfogultsági kifogások sorában szerepelt, „hogy dr. Csőszi Katalin - aki az egyik telektulajdonossal, Csőszi Attilával áll családi kapcsolatban (a felesége, Csősziné dr. Fellegi Katalin - a szerk.) -, bírósági titkárként dolgozik.”

Összegezve: Csőszi Attila cége a botrányok övezte építkezéssel összefüggésben jelentősen meggazdagodott, úgy, hogy a beruházást a kecskemétiek egy jelentős része nem támogatta. Érdekes, hogy azok – Csőszi Attila és dr. Peredi Katalin –, akik több mint húsz évvel ezelőtt meghatározó szerepet kaptak a botrányok övezte beruházásban, most mindketten Magyar Péter embereiként kapnak szerepet a közéletben. Vajon mire készülhetnek most?

(Véleménycikk)