Megnyílt Szelesné Kása Ilona "Színeket vetünk, jövőt aratunk" című életmű-kiállítása tegnap délután a Népi Iparművészeti Gyűjteményben. Bodor Anita, Nemzeti Művelődési Intézet módszertani referense az eseményen hangsúlyozta, „egyesek számára a festett tojások a tavasz köszöntét jelenti, mások számára a kereszténységben Jézus feltámadását szimbolizálják.”
A galéria 47 képet tartalmaz
Új időszaki kiállítással ünnepli a tavaszt a Népi Iparművészeti Gyűjtemény. Tegnap délután nyílt meg Kása Ilona "Színeket vetünk, jövőt aratunk" című életmű-kiállítása. Szabó Kocsis Zsuzsanna gyűjteményvezető a megnyitón elmondta, egy színes, vidám, játékos, mosolyt csaló időszaki kiállítást szerettek volna összeállítani, hiszen Szelesné Kása Ilona is ilyen sokoldalú, színes, energikus egyéniség, aki összefogta a kiállítás rendezését.
„A főkutatási és alkotási területe a tojásírás, amely tevékenysége alapján 1995-ben népművészeti ifjúmestere állami kitüntetésben részesült. Elsődleges technikája a viaszos írás és a növényrátétes festés, de újító módon nyúl hozzá a folyamat olyan egészen apró finomságaihoz is, részleteihez is, mint a házilag előállított növényi festékanyagok alkalmazása.
— nyilatkozta Szabó Kocsis Zsuzsanna, gyűjteményvezető, néprajzkutató, muzeológus, Népi Iparművészeti Gyűjtemény.
”
Bodor Anita, a Nemzeti Művelődési Intézet módszertani referense nyitotta meg az eseményt. A fejlesztő mentőr a kiállítással és annak rendezőjével kapcsolatban hangsúlyozta, egy őserőtől duzzadó, egy folyamatosan megújulásra képes és a természettel harmóniában levő, ciklikusan változó spirálisan fejlődő jelenséggel van szó.
„A tojásnak ősidők óta tekintélyes a szimbolikája. Ha belegondolunk, minden eszme, ötlet és alkotás, s nem utolsó sorban az élet tojásként, magként, petesejtként, csíraként kezdődik. A tojás anyaság vagy földanya jelkép, mely ovális, kultikus tárgyakban ölt formát.
— mondta Bodor Anita, Nemzeti Művelődési Intézet módszertani referens.
”
Bodor Anita azt is hangsúlyozta, hogy a húsvéti tojásfestés hagyományos, számos kultúrában él, és számos jelentéssel bírhat.
„Egyesek számára a festett tojások a tavasz köszöntét jelenti, mások számára a kereszténységben jézus feltámadását szimbolizálják. A húsvéti tojások jelentősége túl mutat azon, hogy csak egy ünnepi díszítőelemről van szó. A tojás összeköti a múltat a jelenkorral és a jövővel is, hiszen az élet folyamatos megújulásának és újjászületésének a szimbóluma.
— tette hozzá Bodor Anita, Nemzeti Művelődési Intézet módszertani referens
”
Mint elhangzott, a húsvéti tojás hímzése évezredes hagyományokat követ.
„A tojásírás élőhagyományként az UNESCO szellemi, kulturális örökség nemzeti jegyzékének a része. Ebben 30 tojásírónak van munkája, vagyis, hogy ezt elérjük, hogy ez bekerüljön ebbe a jegyzékbe, és ebben az én munkán is benne van. A Hungarikum Bizottság előtt van most ágazati értékként a tojásírás és a hozzá kapcsolódó néphagyományt. Nem született még meg a bizottság döntése.
— mondta Szelesné Kása Ilona, ökoművésztanár.
”
A tárlat megnyitóján közreműködtek a Kecskeméti Kodály Iskola népi ének szakos tanulói. A kiállítás április 4-e és június 6-a között tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében.
1 /
47
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
