Változás lesz a szolidaritási adó megfizetésében-Több pénz maradhat Kecskeméten?

2026. 09. 25., 14:11
Jelentős jogi és politikai változások történtek az önkormányzatokat érintő szolidaritási hozzájárulással (köznyelvi nevén szolidaritási adóval) kapcsolatban. A Tisza-kormány többször jelezte, hogy átalakítja az önkormányzatoktól beszedett adó rendszerét, ám ennek részletei még nem ismertek. A folyamatot valószínűleg felgyorsítja majd az Alkotmánybíróság szeptember 22-i határozata, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait.

A szolidaritási hozzájárulást alapvetően a települések adóerő-képessége és lakosságszáma alapján határozza meg a mindenkori központi költségvetési törvény. Az adó elvi célja, hogy a tehetősebb, magasabb saját bevételű önkormányzatok bevételeiből az állam visszaosszon a szegényebb, működési nehézségekkel küzdő településeknek.

Ha egy városban sok és sikeres nagyvállalat működik, mint például Kecskeméten a Mercedes-gyár miatt, a település adóerő-képessége magas lesz. A törvény szerint minél magasabb az egy lakosra vetített adóalap, annál magasabb sávba kerül az önkormányzat, és annál nagyobb arányú befizetésre kötelezik.

A hazai nagyvárosokat, így Kecskemétet is érzékenyen érinti, az előző kormány által bevezetett és évek óta kivetett szolidaritási adó megfizetése.

Kecskemét esetében a szolidaritási hozzájárulás összege drasztikusan emelkedett az elmúlt években, a kezdeti összegek többszörösére növelve a költségvetés terheit.

Év Kivetett / befizetett összeg

2020-ban: 1,430 milliárd forint 
2021-ben: 1,9 milliárd forint 
2022-ben: 3,1 milliárd forint 
2023-ban: 4,8 milliárd forint 
2024-ben: 5,6 milliárd forint 
2025-ben: 6,92 milliárd forint 
2026-ban: 7,64 milliárd forint (előírt kötelezettség)

Az Alkotmánybíróság szeptember 22-i határozatával alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait.

A testület szerint ugyanis a szabályozás sértette az önkormányzatok jogorvoslathoz és tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, mivel a településeknek nem volt lehetőségük bíróság előtt vitatni a fizetési kötelezettségük jogosságát vagy annak összegét. (A döntés egy Budaörs által indított jogvita nyomán született.)

A döntéssel megsemmisült a 2025-ös költségvetési törvény érintett bekezdése, amely a hozzájárulás megállapítását és a Magyar Államkincstár általi levonását rendezte, valamint törölték a kötelezettséget részletező minisztériumi rendelet vonatkozó részeit is.

Bár a korábbi behajtási gyakorlat jogalapját az Alkotmánybíróság felfüggesztette, a szakértők szerint ez nem jelenti automatikusan a 2026-ra előírt összegek teljes eltörlését. A kormánynak új, a jogorvoslati jogot biztosító szabályozási környezetet kell kialakítania.

Magyar Péter miniszterelnök pécsi országjárásán bejelentette, hogy a kormány fokozatosan csökkenteni és átalakítani tervezi a szolidaritási hozzájárulás rendszerét. A kormányfő jelezte, hogy szükség esetén már a 2026-os évre vonatkozó hozzájárulások egy részét is elengedhetik az arra rászoruló önkormányzatok esetében.