Vasárnap egy órával tovább alhatunk

Újra át kell állítanunk az órákat idehaza, ezúttal nem előre, hanem visszafelé mozdítjuk el az időmérő nagymutatóját. Így egy órával többet alhatunk. Az országok közül elsőként a Német Császárság az Osztrák -Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Bevezetésének célja a a világító gáz és a villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt, a mesterséges világításra való igény csökkentésével. 

A Második Világháború alatt (1941–1949) idehaza ismét bevezették. Majd pedig nálunk az óraátállításra 1980-ban tértek át újra, az 1973-as olajválság hatásaként bekövetkezett energiakrízisre válaszul, ismét a villamosenergia-megtakarítási célok miatt. Azóta megszakítás nélkül használjuk a rendszert. Hogy megéri-e az órák átállítása? A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. egy 2017-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten 100-120 gigawattórával GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ugyanakkor sok ember nehezen képes átállni az új helyzetre.

 Az elmúlt években a rendszer eltörlése került napirendre. A modern világítástechnika mellett a megtakarítási hatás csekély, ám eközben egyre több tanulmány mutat rá az emberi szervezetre gyakorolt negatív élettani hatásokra (alvászavarok, koncentrációs problémák, baleseti kockázat növekedése az átállás idején). Az Európai Unió tagállamainak a kormányai ugyan támogatták volna a rendszer megszűnését, de nem tudtak abban megállapodni, hogy a téli avagy a nyári időszámítás legyen a végleges.