15 éves a kecskeméti Lóca együttes

A 2010 tavaszán alakult, gyerekeknek játszó Lóca együttes pályafutása során országos ismertségre tett szert. A zenekar két CD-t és számos videóklipet készített, folyamatosan koncertezik óvodákban, iskolákban, művelődési házakban és fesztiválokon egyaránt. A jeles évfordulót új nagylemezzel és különleges születésnapi koncerttel ünneplik meg hamarosan. Ebből az alkalomból beszélgettünk az alapító zenekarvezetővel, Fekete Incivel (ének, hegedű, menedzser, produkciós arculattervező) és Almási Krisztiánnal (dob), aki szintén a kezdetek óta tagja a Lócának.

Emlékeztek-e még az első koncertre? Az izgalomra, egy kedves bakira?

Krisztián: Nem is tudnánk elfelejteni! Az első koncertünkre, az akkori gitárosunk, Csapó András nem tudott eljönni, mert épp akkor született az első gyermeke. Aznap reggel az ágyából ugrasztottuk ki az egyik gitáros barátunkat, hogy jöjjön helyettesíteni, velünk zenélni és nagy szerencsénkre elvállalta. Annyi kérése volt mindössze, hogy ne kelljen megszólalnia. Ezt persze megígértük neki, Inci azonban a műsorvezetés hevében reflexből felszólította a koncert egy adott pontján, hogy mutassa be a gitárt. Szó nélkül megtette.

Inci: Egy budapesti iskolában tartott koncertünk előtt néhány perccel vettem észre, hogy a fő hangszerem, a hegedű otthon maradt. Nagyjából 2 percünk volt átgondolni a műsort: végül furulyáztam, doromboztam és melodikán játszottam. Amikor az egyébként jól sikerült koncert végén elérkeztünk a tagok bemutatásához, szép sorra bemutattam a fiúkat, majd saját magamat, a következőképpen: „Hegedűn játszott, Fekete Inci!” S ekkor még nem ért véget a nap, mert Keszthely mellé mentünk egy második koncertre. Emlékezetes volt hegedűsként hegedű nélkül úton lenni.

Milyen emléket őriztek jószívvel, ami megható volt, vagy vicces?

Inci: A Kiskunhalasi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben többször is felléptünk. Nagyon megható volt a sajátos nevelési igényű gyermekeknek muzsikálni: látni, milyen önfeledtek, mennyire élvezik a táncot, s a táncoltatást. Volt, akit kerekesszékben mozgattak a zenére az ott dolgozók.

Krisztián: Mivel nagyon sokat koncertezünk, teljesen általános, hogy jeles napokon, akár a születésnapunkon is fellépünk. Egy alkalommal, egy kis óvodában Inci elárulta, hogy születésnapom van, erre a gyerekek elénekeltek egy nagyon szép, megható, általam nem ismert köszöntőt, amit azóta sem hallottam. Ha már születésnap, meg kell említenem azt is, amikor egyik kis rajongónk szülinapi tortáját a Lóca együttes fotójával díszítették, vagy amikor a mi koncertünkre szervezték az ünnepi zsúrt, oda hívták a barátokat.

Inci: Mindig elérzékenyülök, amikor olyan videót kapunk a szülőktől, amin utánoznak minket a gyerekek, vagy arról tájékoztatnak, hogy megkapta a gyermek az első hangszerét, és a mi hatásunkra kezdett zenét tanulni. A visszajelzések kapcsán néha belegondolunk és nagyon jó érzéssel tölt el minket, hogy megannyi család mindennapjainak vagyunk a részesei: szól a CD-nk a kocsijukban, az otthonukban; táncolnak a zenénkre, nézik a videóinkat.

Krisztián: Mindig jólesnek a tartalmas, pozitív visszajelzések, de ki kell emelnem a néhány évvel ezelőtti vírushelyzet miatti lezárások alatt kínált, személyre szabott Mikulás-videóinkat, mellyel rengeteget dolgoztunk. Olyan kedves gondolatokat, hálálkodó videókat kaptunk a szülőktől, családoktól, amiért megérte a sok munka.

Inci: Fontos számunkra továbbá, hogy a gyerekeket kísérő felnőttek is szórakoztatónak találják a koncertjeinket, pedig nem alkalmazunk felnőtteknek szóló poénokat, kimondottan a gyerekekhez igazítjuk a műsort. Nagy sikernek könyveljük el, hogy a gyerekek szinte azonnal bekapcsolódnak az előadásainkba: gyorsan feloldódnak, bátran énekelnek, játszanak, táncolnak. Sokszor ér minket meglepetés, hogy nem várt helyzetekben és helyeken, civilben is felismernek és megszólítanak minket, illetve a koncertjeinkre távoli településekről is elutaznak.

Mi tudja működtetni az együttest ennyi éven át?

Krisztián: Folyamatosan nagyon sok megkeresést kapunk, évek óta számítanak ránk a szervezők és továbbra is megy a híre a zenekarnak koncertről-koncertre. A meghívók nagyra értékelik, hogy a Lócának sokszínű a műsorkínálata és mindig meg tud újulni. Az együttes sikeressége motivál minket, és ez ellensúlyozza a hajnali indulásokat, a késő esti hazaérkezéseket és hogy több tízezer km-t utazunk évente. Összeköt minket rengeteg emlék: a színpadon és az autóban eltöltött sok-sok idő. Együtt éljük meg a tagokat érintő olyan életeseményeket, mint a gyermekszületés, az iskoláztatás, az építkezés vagy akár egy szomorú haláleset. Előfordult, hogy valaki közülünk épp nagyon nehéz időszakon ment keresztül, mégis vállalta, hogy színpadra lép és a tőlünk megszokott lelkesedéssel szerepelt. A zenekar tagjai nagyon kreatívak, állandóan új ötletekkel rukkolnak elő. Büszkék vagyunk arra, hogy elsősorban Incinek köszönhetően a közösségi oldalunkon folyamatos a jelenlét, és igyekszünk informatív, tartalmas, ismeretterjesztő, intelligens humorral fűszerezett bejegyzéseket közzétenni.

Amikor elkezdtétek gondoltátok-e, hogy másfél évtized is lehet belőle?

Inci: A megalakulásunktól kezdve tudatosan készültünk a hosszútávú működésre. Már az induláskor olyan tagokat kerestem a zenekarba, akik elköteleződtek a Lóca iránt és szívesen szánták rá az idejüket a próbákra, a koncertezésre és a stúdiózásra. Néhány év után konkrétan megfogalmazódott bennünk, hogy azt szeretnénk, hogy ez a zenekar megélhetést biztosítson a tagjainak. Ez közel tíz éve folyamatosan megadatik nekünk.

Mi formált benneteket az eltelt idő alatt? A dalok válogatásában? Hangszerek használatában? Zenei stílusban? Szövegben? A közönségben?

Krisztián: Nagyon sokféle zenét hallgatunk, külön-külön is és együtt, útközben az autóban is, ennek köszönhető, hogy dalaink hangszerelése és hangvétele egyaránt sokszínű. A sok koncert miatt nagyon összeszokott a zenekar, egy-egy mozdulatból, pillantásból értjük egymást és a közönség reakcióira is azonnal reagálunk. Próbáljuk lekövetni a változásokat, úgy formálni a műsort, hogy a mai kor gyermekét is meg tudjuk szólítani. Látjuk, hogy kicsik és nagyok egyaránt szeretik a pörgést, de azért sikerül belecsempésznünk a koncertjeinkbe olyan részeket, melyek befogadásához elcsendesedésre, befelé figyelésre van szükség. Örömmel látjuk, hogy még mindig sikerül lenyűgözni a közönséget egy-egy madárjelenettel, kedves varázslatokkal. Jó megtapasztalni, hogy könnyedén fenntartjuk a gyerekek figyelmét 50 percen át.

A felállásotok változott-e ezidő alatt?

Inci: A jelenlegi előtt négy felállása volt az együttesnek. Minden korábbi taggal jóban vagyunk, meghívtuk őket a 15 éves születésnapi koncertre is, aki teheti, ott is lesz.

Mi várható a harmadik lemezen? Szintén tematikusan szerkesztett album lesz? Új szerzemények?

Krisztián: Ismét egy hagyományos, nagylemeznyi anyagot rögzítettünk, a címe: Sok-sok gyöngyszem. Az album gerincét most is népdalfeldolgozások adják, melyek egy részét már évek óta játsszuk koncerteken és a gyerekek nagyon kedvelik (pl.: Szervusz kedves barátom; Mackó, mackó ugorjál!), más részük pedig kimondottan erre a lemezre készült (pl.: Széles a Duna; Elszaladt a kemence). Csakúgy, mint az előző CD-n, ezen is helyet kapott néhány saját, szerzői dal (pl. Lám itt a nyár!; Jó ez a reggel!), nagy újdonság azonban, hogy öt versfeldolgozással is megörvendeztetjük a közönségünket, erre korábban ugyanis nem volt példa. Külön érdekesség, hogy a 19., a 20. és a 21. századból is választottunk verseket. Hallható lesz Petőfi Sándor, Weöres Sándor, valamint a kortárs szerzők közül Müller Péter Sziámi és Bódi Hajnalka verse, a Lóca együttes zenei köntösében. Szeretném kiemelni, hogy Bódi Hajni egy kecskeméti édesanya, aki évekkel ezelőtt keresett meg minket az ötletével, melyet most tudtunk megvalósítani.

Inci: Az előző lemezen is volt meglepetés: az utolsó dal végén egy gyerekkori zenedobozom hangját rögzítettük, ezen az albumon pedig az anyukám énekhangja lesz hallható, egy 1986-os archív felvételről.

Milyen meglepetéssel készültök?

Inci: Az ünnepi év kiemelt eseménye a születésnapi nagykoncert, mely tartalmában némileg eltér a tőlünk megszokottaktól. Az egyik tavalyi videóklipünk (Itt csak jókedv terem!) kapcsán született az ötlet, így a közönség egy nagy átalakulást láthat és hallhat majd a koncerten, melyet 2025. március 8-án 16 órától mutatunk be a Hírös Agóra Ifjúsági Otthonban. A koncert a Sok-sok gyöngyszem című új nagylemezünk bemutatója is lesz egyben. Ezt az előadást több városban is láthatja idén a közönség. Természetesen emellett készülünk új videóklipekkel és országos médiamegjelenéssel is.