Október 18. péntek, Lukács

Örkény István Tóték című drámáját vitte színre a Ciróka Bábszínház

2024. 10. 18., 11:27
Örkény István Tóték című klasszikus drámáját mutatja be a kecskeméti Ciróka Bábszínház pénteken. A produkciót júniusban, a Magyarországi Bábszínházak 16. Találkozójának résztvevői egy szakmai bemutató keretében már láthatták, de a darab hivatalos bemutatóját ma tartja a társulat.
A galéria 10 képet tartalmaz

Szikszai Rémusz, a darab rendezője szerint Örkény István leghíresebb darabjában a háború természetrajzát írta meg félelmetes lélektani pontossággal. A szerző klasszikus drámája a magyar groteszk talán legtöbbet játszott, legismertebb műve.

Mondatai szállóigévé váltak, "abszurd helyzetei mindannyiunk kollektív tudatában jelen vannak". A rettegő, saját háta mögé pillantgató hatalmaskodó Őrnagy, a falusi és családi idill törékenysége, a könnyen jövő apró árulások és megalkuvások sorozata egyszerre szórakoztató és húsbavágóan ismerős
— fogalmazott a rendező.
”

Szikszai Rémusz számára a bábszínház egyik legfontosabb eleme és egyben csodája az, hogy például egy bunraku bábtechnikát alkalmazva egyszerre láthatja a mozgatót és az általa életre keltett bábot.

Fotó: Éder Vera

Ezt a bábtípust használva, a mozgatót azonos jelmezbe öltöztetve kivitelezhető, hogy egyes jelenetekben a szereplők egy része báb, más része viszont élő szereplő legyen. Ez nemcsak az adott szöveg értelmét, belső jelentését tágítja ki, de különleges vizuális élményt is nyújt.

Mit üzen a ma emberének a darab?

Örkény drámája klasszikus mű, és mint ilyen, kötelező olvasmány a középiskolában. Ismerete éppúgy hozzátartozik a magyar irodalmi műveltséghez, mint a János vitéz vagy a Toldi. De vajon mi köze egy mai magyar középiskolásnak ehhez a történethez? Mit mond az örkényi groteszk egy mai fiatalnak? Hogyan szólal meg a darab ma, amikor ismét háború dúl a szomszédunkban? Jobban értjük-e az Őrnagy abszurd javaslatait és utasításait szó nélkül teljesítő, saját méltóságukat is feláldozó, fiukért rettegő Tótékat? A darab számtalan izgalmas morális kérdést vet fel, melyek a mai néző számára is relevánsak.

Szikszai Rémusz az előadás szövegén Gimesi Dóra dramaturggal dolgozott együtt, míg a tér, a jelmezek és a bábok Hoffer Károly munkái.

Fotó: Éder Vera

A látványvilágban fontos szerepet játszik a karton, amiből a dobozok is készülnek az előadásban. A falut, ezt az idilli, nyugalmas békés helyszínt is papírból hozták létre, de papírból készültek a bunraku bábok fejei is.

Az előadást élő zene kíséri. Monori András zeneszerzővel egy olyan dramatikus zenei aláfestést képzelt el a rendező, amelyben a papír szakadása, a kartonok ritmikus ütése, dobként való használata is ráerősít ennek a papírmasé világnak a szépségére, rémségére, törékenységére.

Fotó: Éder Vera

A bemutatót követően a Ciróka Bábszínház felnőtt sorozatának keretében láthatják a produkciót a nézők szombaton, ezt követően pedig középiskolás diákoknak játsszák december közepéig.

A produkció szereplői:
 
Őrnagy                                            Lendváczky Zoltán
/Cipriani Professzor/
/hétéves kisfiú!
Tót                                                   Fülöp József
Tótné                                               Krucsó Júlia Rita
Ágika                                               Horgas Ráhel
A Postás                                           Szekeres Máté
/A Lajt Tulajdonosa /
/Tomaji Plébános /
/Inas Cipriáni Professzornál/                               

Gizi Gézáné, egy rossz hírű nő         Keller-Dénes Emőke
/emlékkönyv szereplői/
/zenekarvezető/     
                                                       
Zenészek: Kuzsella Ákos, Révész Tamás
Dramaturg: Gimesi Dóra/Szikszai Rémusz
Jelmez:       Hoffer Károly
Díszlet:       Hoffer Károly
Bábterv:    Hoffer Károly
Zene:          Monori András
Rendező:    Szikszai Rémusz