Nincs karácsony fenyő nélkül - Állítsunk hazai élőfenyőt!

Ha egyszerűen szeretnénk válaszolni a fenyőállítás kérdésére, akkor azt mondjuk, hogy természetesen igen. A következő kérdés az lehet, hogy miért igen. A válasz csak egy picivel hosszabb: azért, mert nincs karácsony fenyő nélkül. Reményeink szerint ezen megállapításban, valamennyien döntően egyetértünk - olvasható a NAK weboldalán.

Ember emlékezet óta állítunk fát karácsonykor, melynek szokása generációról generációra adódik át, és biztosan állíthatjuk, hogy ezen szokás soha nem megy ki a „divatból”. Talán azon is érdemes elgondolkoznunk, hogy karácsonykor miért éppen fenyőfát állítunk. Sokféle válasz megfogalmazódhat, de valószínűleg a következő válasz tűnik a legjobbnak. A fenyőt, mint növény fajt, jellemzően örökzöld növények alkotják. A zöld növény életet jelent az ember számára, az örökzöld pedig az örökélet szimbólumát jelöli. A mérsékelt égövünkön az örökzöld növények, melyek télen is megőrzik a leveleiket és zöld színüket, már ősidők óta az élet és a túlélés szimbólumai voltak. Így valószínűsíthető, hogy Jézus születését és feltámadását is kapcsolatba hozták velük.

E rövid bevezető után szeretnénk néhány információt és gondolatot megosztani a kedves olvasóval a hazai fenyőtermesztés legfontosabb tudnivalóiról.

A karácsonyfáknak szánt fenyőket nem a természetes erdőkből vágják ki, hanem ültetvényeken nevelik, azaz a karácsonyfa nevelés ugyanolyan jellegű mezőgazdasági tevékenység, mint pl. a paradicsom vagy burgonya termesztése, azzal a különbséggel, hogy a termésünk betakarítására több évet is kell várni. Ehhez pedig tudatos tervezés, türelem és néha talán a jövőbe látás képessége is szükséges.

Jellemzően azért ezen megyékben alakult ki az üzemszerű termesztésük, mert a fenyő számára itt biztosítottak a környezeti feltételek. A nyugat Dunántúl e területein rendelkezésre állnak a kötött, de savanyú talajok, melyet a fenyők igényelnek, a nagyobb természetes csapadékmennyiség és főként a magasabb páratartalom, mind hozzájárulnak ahhoz, ami a fenyők minőségi termesztéséhez szükséges.

Az értékesítésig nagyjából 5-10 évet kell várni, fajtától és mérettől is függően. A legkelendőbbek az 1-3 méter magas fenyők, a kivágott fák helyére, pedig új csemeték kerülnek, melyet minden évben ültetnek.

Így egyfajta körforgás valósul meg, mely lehetővé teszi, hogy minden évben legyen kivágásra alkalmas fenyőfa. A legkelendőbbek a lucfenyők, melyek kevésbé tartósak, de cserében a legjobb illatúak, az ezüstfenyők, melyek gyönyörű kék színűek, és a nordmann fenyők, melynek tűlevelei nem hullanak, így nagyon tartósak.

vagyis az élet alapját, oxigént állítanak elő. Ugyanez nem mondható el a műanyag műfenyőről, ami szinte csak káros anyag előállításával állítódik elő.

Azonban, ha tovább gondoljuk, olyan ez mintha művirágot adnánk át ajándékba, vagy tennénk az ünnepi asztalra. Ma már az élőfenyőnek az ünnepek utáni elszállításuk és feldolgozásuk is, azaz a teljes körforgás megoldott: összegyűjtést követően égetésük során villamos energia áramot termelnek számunkra, illetve egy részükből fenyőmulcs keletkezik, így tovább díszítik a környezetünket.

A „legzöldebb és legkörnyezetbarátabb” megoldásnak ma egyértelműen az élő fenyőt nevezzük. A gyökeres földlabdás karácsonyfa feldíszítése és lakásban tartása az élő növény szempontjából kockázatos választás is lehet.

Ha ezt a megoldást szeretnénk választani, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a „karácsonyfa” telepeken, ahol a fenyőfáinkat kivágják, nem alkalmazzák a klasszikus faiskolai technológiákat, vagyis a 6-8(10) éves fenyőfák nem részesülnek minimum 4 évenkénti átültetésben, iskolázásban így a kiásott földlabdában jellemzően nincs elegendő funkcionáló, felszívó gyökérzet, mely a fenyő kiültetés utáni életben maradását biztosíthatná. Így amennyiben a kertünkben szeretnénk fenyőt ültetni, akkor azt faiskolákból, árudákból szerezzük be földlabdásan, vagy ami még biztosabb konténeres formában, lehetőleg kora tavasszal.

Forrás: NAK/ Komma László