Családfa-mesék: szombaton lesz az első bemutató a Cirókában

A darab rendezője, Markó Róbert elmondta, hogy az előadás célközönsége, az óvodás-kisiskolás korosztály ebben az életkorban az érzelmi és indulati élet területén alapvető változásokon megy keresztül. A felnőtt viselkedésformák gyökerei e periódusban kapaszkodnak meg. Ezért lényeges, hogy számukra releváns és társadalmilag produktív viselkedésmintákat mutassunk fel. 

A darab szövegkönyvét magyar népmesék és klasszikus magyar művek szövegére építve írta meg Markó Róbert. A három alapmese látszólag három egészen eltérő témát dolgoz fel, de gyökerük mégis egy, és e gyökér éppen a Családfa-mesék történetének kiindulópontja: az ember végül oda tér vissza, ahonnan elindult, ám az életben megszerzett tapasztalatai szükségesek ahhoz, hogy valóban boldog és elégedett legyen. A három mese: Arany János A fülemile című elbeszélő költeménye, A kőfaragó című felvidéki magyar népköltés, valamint az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona egyik epizódja.

Az előadás alaphelyzetét az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című magyar népmese egyik epizódjából kölcsönzi: mindannyiunk számára ismert történet, amint a három ördögtestvér az apjukról rájuk maradt varázstárgyakon, az ostoron, a bocskoron és a köpönyegen marakodnak. Előadásunkban ugyancsak három testvér örökség feletti osztozkodását látjuk. A testvérek a nagyszülői házban, a Hársfa-lakban találkoznak, ahol a rajongásig szeretett nagypapa kívánságára azért jöttek össze, hogy együtt döntsenek az örökség sorsáról.

A konfliktus egy mesekönyv- a Fülöp Família Nagy Családi Fényképalbuma és Történetgyűjteménye – körül alakul ki, amelyre mindhárom unoka feni a fogát. A testvéreknek a könyv egy meséjét kell közösen előadniuk, s azé lesz a vágyott tárgy, aki a legjobban, a legszebben vesz részt a mesélésben. Igen kelletlenül fognak hozzá a mesemondáshoz, ám ahogy telik-múlik az idő, s ahogy kanyarognak a történetek, egyre inkább megérinti őket a népmesék örök igazsága, meg persze a közös játék öröme. Nem csak a mesék által sugallt igazságokat szívlelik meg, hanem arra is rájönnek, a Hársfa-lak, s benne a mesekönyv egyedül akkor őrizheti meg régi meghittségét és varázsát, ha hármuké lesz, közösen.

Az előadásban kiemelt szerephez jut a zeneiség és a zene. Cseri Hanna zeneszerző és dalszövegíró a magyar népzene és népköltészet motívumaira építve kortárs hangzásvilágot hozott létre, melyek alapján a revüszerű táncbetéteket Bora Levente koreográfiájára táncolják az előadók.

Különleges és izgalmas az előadás képi világa. Grosschmid Erik tervező álmodta meg a nagypapa meghitt és patinás, zegzugos és varázslatos otthonát. A három mese három különböző bábtechnika segítségével jelenik meg: találkozhatunk az előadásban kesztyűsbábbal, árnyjátékkal és tárgyjátékkal egyaránt.

A három testvért Lendváczy Zoltán, Horgas Ráhel és Szekeres Máté alakítják, míg Krucifix rejtélyes szerepében Krucsó Júlia Ritát láthatja a közönség. Az előadást szeptember 23-án, 17 órai kezdettel mutatja be a társulat a Ciróka nagytermében.

Dramaturg: Veres András (Blattner Géza-díjas)
Látványtervező: Grosschmid Erik (Blattner Géza-díjas)
Dalszövegíró, zeneszerző: Cseri Hanna
Író, rendező: Markó Róbert