Hétvégi viseleti börze, kirakodóvásár és ruha cserebere várta az érdeklődőket a Hosszú és a Vágó utca végén, valamint a Népi Iparművészeti Gyűjteményben szombaton. Hajagos Csaba történész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője, az esemény egyik szervezője azt mondta, a tradíciók, a hagyomány hosszútávon fenntartható módon egy nagyon komoly identitásalapot adnak számunkra, ezért bír nagy értékkel a mai esemény.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 11 képet tartalmaz
Ruha csereberére vártak mindenkit ma a Hosszú és a Vágó utca végén található területen. És ez csupán az egyik helyszíne volt a „A vásárra kéne menni…” elnevezésű eseménynek, melyet a Népi Iparművészeti Gyűjtemény, a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület, valamint a Zöld Misszió Csomagolásmentes Bolt szervezett meg.
Az üzenet elsősorban a ruha cserebere, hogy próbáljuk meg azt használni, ami már eleve megtalálható mindenkinek az otthoni szekrényében, és lehet, hogy ez másnak mondjuk méretben és stílusban éppen kincset ér. Lehet tehát csereberélni, adni-venni. Harmadik alkalommal kerül megrendezésre az esemény, a mostani egy különkiadás, ami kiegészült a kézművesekkel
— magyarázta Zubor Melissza, a Zöld Misszió Csomagolásmentes Bolt alapítója.
”
Azokkal a kézművesekkel, akik saját kezűleg készítik a hagyományőrzés szempontból fontos értékeinket, a Népi Iparművészeti Gyűjteményben találkozhattunk. Az udvaron sorakoztak fel a horgolók, a kötők, a varrók, a nemezelők, a fazekasok és az ékszerkészítők.
A képre kattintva újabb galéria nyílik!
Az volt az alapötletünk, hogy hogyan tudjuk a néphagyományokból fakadó egyéb trendeket 21. századi módon prezentálni. Kik azok a kismesterek, népi iparművészek, akik újrateremtik a néprajzból fakadó népi iparművészet segédletével azokat a kecskeméti, Kecskemét-környéki, vagy Duna-Tisza közi motívumokat, amiket magunkon tudunk viselni. A kelmék, az egyes viseleti darabok a történelem minden szakaszában a legjellegzetesebb ékességei voltak az emberiségnek
— mondta Hajagos Csaba történész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője.
”
Hajagos Csaba szerint a tradíciók, a hagyomány hosszútávon fenntartható módon egy nagyon komoly identitásalapot ad számunkra. A kézműveseket szeretnék segíteni, hiszen a gyűjtemény erre épül, mindezt pedig élvezhető formában, jókedvvel teszik.
Nagyobb része az itt megjelent 18 kézművesnek, illetve alkotónak a Duna-Tisza közéből, Kecskemét környezetéből, 30-40 km-es körből érkezett ide hozzánk. Azt gondolom, hogy Nagykőrös, Cegléd, Kecskemét ősi fazekas motívumaiban is vannak közös jelek, még akkor is, ha annak idején komoly konfliktus volt a három város között. Ez a 21. századra megbékült
—idézte fel Hajagos Csaba.
”
A Katona József Múzeum osztályvezetője azt is kiemelte, hogy van mire büszkének lennie a térségnek, hiszen a Duna-Tisza köze motívumokban és néphagyományokban igazán gazdag terület.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
