A kaktuszok már az Alföldön vannak
Ha a kaktusz szót halljuk, általában western-filmekben látható oszlopos óriásai vagy meleg égövek száraz élőhelyeinek növényei, esetleg üvegházak változatos lakói juthatnak eszünkbe. Arra már kevésbé gondolunk, hogy a kaktuszok a rendkívüli hideget is kibírják, így az országunkban is előfordulnak kivadult kaktusztelepek.
Kunbaracs külterületén található az Alföld egyik legnagyobb kaktuszállománya. Dr. Kelemen András egyik kutatási területe az inváziós növények terjedésének vizsgálata. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa rendszeresen jár a Duna-Tisza közén, hogy megfigyelje a kaktuszokat.
Dr. Kelemen András kiemelte, az hogy a főleg amerikai kontinensen őshonos kaktuszok erre a gyepre vagy máshova a természetbe kikerültek leginkább emberi tevékenységnek köszönhető. Általában kísérletből kiültetett növényekről van szó, de már olyan is előfordult, hogy valaki az általa gyakran látogatott turistaútvonalat szerette volna színesíteni.
Kunbaracson az egykori szeméttelep mellett található a kaktuszkivadulás. Ide valószínűleg zöldhulladékként került a növény, ami aztán a gyümölcsét fogyasztó birkáknak köszönhetően még jobban elterjedt. A heverő medvetalp a letört szártagról is képes kihajtani, de idén először magoncot, vagyis magról kihajtó kaktuszt is megfigyeltek. Ezek hengeres, sűrűn tövises növények.
A KNPI illetékességi területén a heverő medvetalpkaktusszal találkozhatunk leggyakrabban, de a kolorádói medvetalpkaktusz és a kötélkaktusz több állománya is ismertté vált.
A kaktuszok mintegy fele a Duna-Tisza közén található, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak kiemelt szerepe van a kaktuszinváziók megelőzésében és az ellenük való védekezésben.
Az egyik nagy tévhit szerint, a növényevők kaktusz-fogyasztása visszaszoríthatja a fajt. Valójában ezek az évelő növények alkalmazkodtak ahhoz, hogy táplálékként végzik, így főleg csak a mechanikai eltávolítás, kiásás tudja őket visszaszorítani. A megtisztított területeket ezért időről-időre érdemes ellenőrizni.