A Kecskeméti Planetárium igazgatója a sarki fényről

Vasárnap este egy igazi különlegesség, a sarki fény vált láthatóvá az égen egész hazánk területén. Ez egy olyan ritka jelenség, amelyet sokan több évtizede vagy még soha nem láttak, sőt ilyen fényesen és szépen még nem is volt látható Magyarországon.

- Az oka a Nap. A Nap ugye egy csillag, ő hozzánk a legközelebbi csillag, 109-szer akkora, mint a Föld átmérőjében, tömegében még sokkal nagyobb és hát hatalmas nagy anyagfelhőkkel dobálózik. Illetve vannak még Napkitörések is, a kettő nem teljesen ugyan az. Ezek az anyagfelhők nagyrészt visszazuhannak a Napra, de viszont mikor kellően feltudnak gyorsulni, akkor gyakorlatilag elhagyják a Napot és akár fényt megközelítő sebességgel is, részecskék elindulnak a Naprendszerbe. Ez gyakorlatilag egy folyamatos jelenség, mi ezt úgy is hívjuk, hogy napszél. Erre azért ne úgy gondoljon senki, hogy ha megyünk a Világűrben, lobog a hajunk, ez nem ilyen szél, de kellően nagy eszközöket, például egy napvitorlás űrszondát, akkor lehet napszél segítségével is hajtani. Amikor ilyen nagyobb anyagfelhők leválnak a napból, nagy sebességgel elindulnak a Föld fele, vagy a Naprendszer fele, addig nincs gond, míg jönnek. A gond ott kezdődik, mikor eltalálják a Földet, de szerencsére neki van egy védőpajzsa, ezt mi úgy hívjuk, hogy Van Allen övezet, ez egy láthatatlan védőpajzs, nem keverendő össze az Ózonréteggel. Ez a mágneses védőpajzs, ezeket a töltéssel rendelkező részecskéket eltéríti és gyakorlatilag ezek az anyagfelhők nagyrészt eltérülnek a Föld mellett. Ez nyújt a Földünk számára védelmet. Úgy kell elképzelni ugyanis a Földet, mint egy nagyon erős rúd mágnest, amelynek van északi és déli pólusa és a kettő között láthatatlan erővonalak vannak – magyarázta Szűcs László.

- A pólusok körül, ezek az erővonalak belépnek a légkörbe és az erővonalak mentén, ezeknek a részecskéknek kisebb része, be tud lépni a légkörünkbe. Amikor ezek a részecskék belépnek a légkörünkbe, akkor fent a magas légkörbe ez olyan 100 km, 80 km magasságban, az érzékelhető légkörünk teljes tetején gyakorlatilag, ezek egy fényjelenséget produkálnak. Ezt leginkább fénycső analógiával tudom szemléltetni, még pár évvel ezelőtt voltak a kompakt fénycsövek, neon fénycsövek, ott is gáz világít. Itt a magas légkörben is gázrészecskék találhatóak, nitrogén, oxigén és más egyéb gázok és ezek a gázok kezdenek ott világítani. Érdekességként elmondom, hogy a Sarki fény színei, elárulják azt is, hogy pontosan milyen gázok találhatóak ott a légkörben, milyen arányban. Tehát minden gáznak megvan az a színe, amiben ez a gáz világít, ha ilyen nagy sebességű töltött részecske találja.

Ez a magyarázata a Sarki fényjelenségnek, amely Északon Finnországban, Norvégiában, Izlandon, Alaszkában, Délen pedig az Antarktisznál, Dél-Ausztráliában, Új-Zélandon tűnhet fel átlagosan a sarki fény. A klasszikus sarki fény kékes zöldes árnyalatú szokott lenni, nagyon ritkán szokott beborulni az alja. Honnan lehet tudni, mikor látható a jelenség?

- Van az űrkutatásnak, csillagászatnak egy különleges ága, amit úgy hívnak, hogy Űridőjárás. Vannak olyan kutatók, mérnökök, űreszközök, űridőjárás előrejelző eszközök. Tulajdonképpen annyit tudunk tenni, hogy a Napnál, ha megfigyeljük ezeket a nagyobb kitöréseket, nagyobb anyag felhőket, akkor nagyjából megtudjuk jósolni, hogy merre fognak menni és nagyjából, mikorra érnek ide. Eddig tart egyelőre a tudományunk. A Nap egy túl bonyolult, túl összetett égitest ahhoz, hogy ezeket a napkitöréseket, protuberanciákat, egyéb ilyen nagyobb anyagfelhőket előre megtudjuk mondani, hogy mikor fog megszületni. Bizonyos jelekből lehet rá következtetni a jelenség előtt, néhány órával, vagy esetleg 1-2 nappal, de általában ezt néhány órával előtte lehet jelezni.

Van egy olyan hatása is, amiről nem szoktak beszélni, de fontos tudni.

- Ez az a kozmikus hatás, ami a legnagyobb kárt tudna az emberiségnek, per pillanat okozni. Ennek a mechanizmusnak, a védőpajzs remekül működik, de mivel elektromosan töltött részecskék találják el, a mágneses védőpajzsunkat, ezek a töltött részecskék visszahatnak a mi mágneses terünkre és ilyenkor megrázza magát a Föld mágneses tere, elkezd változni a mágneses tér. Itt a Földön pedig van egy csomó hosszú, nagy, zárt vezetékünk, amit ha változó mágneses térbe teszünk indukció lesz, feszültség keletkezik. Volt már olyan az Egyesült Államokban fél kontinensi áramszünet, egy ilyen anyagfelhő miatt, és ha egyszer telibe találja a Földet egy ilyen nagyobb anyagfelhő, akkor az lehet, az elektromos eszközeinknek a végét jelenti.

A Kecskeméti Planetárium igazgatója elmondta, jelen pillanatban nincs megoldás arra az esetre, ha egy ilyen nagy Napvihar eltalál bennünket. Az űridőjárásnak köszönhetően azonban ha megtudják, mikor érkezik, és előre tudják jelezni, akkor a megfelelő eszközökkel, biztonságba tudják helyezni a nagyobb hálózatokat.

Bár a sarki fény feltűnése Magyarországon eddig meglehetősen ritka volt, idén azonban már tizedik alkalommal történt hasonló esemény most vasárnap, amikor a légköri jelenség vörösre festette az éjszakai égboltot. Érdemes tehát figyelni az égboltot, hiszen bármikor csodákat láthatunk.