A mobilfüggőségről beszélgettünk Hegymegi István addiktológussal

2024. 09. 09., 20:23
Szeptembertől korlátozták az iskolások mobiltelefon használatát a tanítás ideje alatt. A kormányrendelet alapján a nevelőknek össze kell szedniük még a tanítás előtt telefonokat. Ennek kapcsán beszélgettünk Hegymegi István addiktológiai konzultánssal.

Az iskolai mobiltelefon használat szigorú korlátozásával kapcsolatban hozott rendelet bevezetése óta, volt már olyan visszajelzés gyerekektől, hogy rájöttek, milyen jó a szünetben egymással beszélgetni. Az online világban felnővő gyerekeknél ez valóban egy furcsa, új élmény lehet, de ha erre ráerősít a pedagógus, akkor ez egyre inkább szélesedik és új felületet nyit a gyermekeknek – mondta el a KTV Kiemelő c. műsorának stúdióvendége, Hegymegi István addiktológus.

A gyermekek jelenkori mobilhasználatával kapcsolatban a szakember fontosnak tartja, hogy hány éves korában kapja meg a gyermek először a mobiltelefont, mikortól használja. Nem javasolt 9-10 éves kor előtt gyerekeknél a mobilhasználat, az eszközzel való ismerkedést azonban ebben a korban már el lehet kezdeni, de kontroll alatt, amikor a szülő is jelen van. Későbbiekben is fontos az eszközhasználat keretekbe történő korlátozása, a függőség elkerülése érdekében.

Van egy meghatározása, ez a nomofóbia:  No mobile phone fóbia. Ez már egy bejegyzett betegségforma, viselkedési függőség. A digitális függőségek közé tartozik, ráadásul itt sok mindent lehet egyszerre megélni a mobiltelefon használatakor. Nemcsak az eszközbe lehet beleszeretni, hanem az általa közvetített tartalmakba, legyen az social media, játék vagy egyszerűen csak az interneten való „lógás”, úgyhogy itt nagyon sok veszéllyel lehet egyszerre megküzdeni
— hívja fel a figyelmet az addiktológus.

A megelőzésnek vagy a jobb használatnak egy nagyon fontos eleme a jelenléte a szülőnek, aki figyeli a tartalmakat, kontrollálja az eltöltött időt. Nagyon fontos a szülői mintázat is.

Amikor már nincs párbeszéd a családban, akkor jön a kétségbeesés, hogy valami nagyon elromlott. Amikor a mindennapok szerves részévé válik a használat és megjelenik a kontrollnélküliség, egyre többet, egyre mélyebben használja a gyermek, az már egy komoly figyelmeztetés. Ha már a kapcsolatok kárára megy, megszenvedi a szociális együttműködést a szülővel, testvérrel, barátokkal, már nagyon jól elvan ő és a telefonja, és már minden csak azután következik, akkor már észrevétlenül alárendelődik az eszközhasználatnak. Erre lehet azt mondani, hogy ez már komoly függőség. Az eszköz megvonását alkalmazza ilyenkor a szülő, de fontos, hogy ez esetben legyen helyett másik alternatíva, egy program pl. mozi, séta

Azt tapasztalom és a legnagyobb probléma az, hogy amikor először a gyerekek kezébe adjuk ezeket az eszközöket, akkor tulajdonképpen letudjuk a velük való kötődést vagy nyugalmat szeretne a szülő, hogy addig is csendben van. És az az idő, amíg ez szépen kialakul, addig a gyerek rátanul erre az eszközre. Van egy nagyon aranyos kifejezés, a digitális nyunyóka, magyarul ez egy nyugtató szerepet betöltő eszköz tud lenni. A szülő meg addig teheti a dolgát, a gyerek csendben van, játszik, néz valamit, zenét hallgat
— ismertette az általános jelenséget Hegymegi István

Magyarországon egy nem reprezentatív mérés szerint az emberek kb. 25%-a érintett a mobiltelefon függőségnek és ez minden bizonnyal csak bővülni fog. A kérdés nem az ma már, hogy használom-e vagy nem használom, hanem, hogy mire használom és hogyan használom.

Szakember segítségét lehet kérni, ha már kialakult a függőség. Nagyon jó ellátórendszer van Magyarországon. Kecskeméten kiskorú gyermek problémái esetén a gyermek pszichiátriához lehet fordulni, gyermekpszichológusok tudnak segíteni. Van ezen felül szenvedélybeteg ellátó hálózat valamint magánszolgáltatók is.