A múltban rejlő jövő - ma még látható a Városháza Galéria ipartörténeti kiállítása

2025. 07. 31., 10:39
Egy rejtélyes szárnyas oltár is látható a Múltban rejlő jövő című kiállításon, amelynek szerdán délután tartották a finisszázsázsát a Városháza Galériában. A ma még látogatható tárlatot, amely ipar- és gazdaságtörténeti mozaikokból rakja össze Kecskemét gyáriparának fejlődési ívét, Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus és Hajagos Csaba történész-muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője mutatta be az érdeklődők számára.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 21 képet tartalmaz

Június 3-án, a Nyitott Városháza programsorozat keretében nyílt meg a Városháza Galériában a Múltban rejlő jövő című kiállítás. Szerdán délután tartották a tárlat záró eseményét, de ma csütörtökön még megtekinthetőek a különleges helytörténeti emlékek. A kiállítás a városunkban egykor működő céhek történetétől a kisiparon át mutatja be a 19-20. századi gyáripar fejlődéstörténetét, annak jelentősebb mérföldköveit egészen 1945-ig.

Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus, aki a tárlathoz tartozó tájékoztató szövegeket írta, a finisszázson beszélt az ipartörténeti emlékek történeti hátteréről. Kiemelte, arra idő és hely sem volt, hogy Kecskemét teljes ipartörténetét bemutassák, ezért mozaikokat tárnak az érdeklődők elé az adott korszakokból.

Részletesen foglalkozik a kiállítás a céhek korával, amelyet a feudális kötöttségek határoztak meg, majd az 1841-1872-ig tartó korszakkal, amelyet a "céhek alkonyának, a cégek hajnalának" nevezett a történész. 1841-ben született meg a Szilády Nyomda, városunk első cége, 1872-ben pedig hivatalosan is megszűntek a céhek. Az 1853-as év egy újabb mérföldkő volt Kecskemét gazdaságtörténetében. A vasútépítésnek köszönhetően ettől kezdve itt is megállt a vonat, ami új távlatokat jelentett az iparosok számára is.  

Az 1870-es évektől az 1900-as évek elejéig rakták le a modern város alapjait Kecskeméten, ezt a korszakot a nagyszabású gazdasági fejlődés jellemzi, amit az első világháború és Trianon tört meg. A két világháború közti időszakot a kenyérért és a megélhetésért folytatott harc határozta meg, de ebben az időszakban, 1934-ben hívták életre az iparosok a Hírös Hetet is – mutatott rá Székelyné Kőrösi Ilona. Mint elmondta, Kecskemét város szellemi kultúrájának gazdagításában is fontos szerepe volt a gazdasági élet szereplőinek.

A történész kiemelkedő kecskeméti kézműves mesterekről is beszélt előadásában. A fémművesek közül a legismertebb Tilinger Ferenc, Aranykoszorús műlakatos mester, Reizman Sándor készítette a Royal szálló kapuját. Fontos szerepe volt Kecskemét ipartörténetében Garaczi Jánosnak, aki kovácsdinasztiát alapított itt, egy 1930-as családi fotója molinó nagyságban látható a kiállításon. A család két leszármazottja is jelen volt a tegnapi finisszázson.

Bal oldalon Garaczi László látható a molinó előtt, jobbról pedig Garaczi János újságíró, akinek édesapja kisfiúként látható a korabeli fotón a lovaskocsin. Nagyapja könyököl a kép közepén a kocsin

A tárlat kecskeméti kékfestő mesterek hagyatékát is bemutatja, közülük is Peskó Rezsőt emelte ki Székelyné Kőrösi Ilona. De Tüdős Klára divattervező egy eredeti modellje is megcsodálható az első kiállítóteremben.

Részletesen szólt a Schiffer Cipőgyár viszontagságos történetéről is. A gyárat 1911-ben nyitotta meg a zsidó család, akiket a második világháborúban deportáltak. Egyedül Schiffer Ignác tért haza, aki újraindította a céget, amit 1948-ban államosítottak. A tárlaton látható Sándor István polgármester egy családtagjának, Ilonának aprócska lábára készült gyönyörű Schiffer topánka is, amelynek elkészítéséhez egyedi sámfára volt szükség.

A kiállítás egyik rejtélyes darabja egy csodálatosan megmunkált szárnyas oltárszekrény, amely három jeles mester keze munkáját dicséri. 1938-ra, a Szent István emlékévre készítette Ifj. Rigó Zsigmond asztalos, a veretek Tilinger Ferenc munkái, az intarziákat pedig Salamon István készítette. A történészek a mai napig nem tudják, ki rendelte meg a gyönyörű oltárt, és azt sem, hogy miért csak 1942-ben mutatták be a nyilvánosság előtt. Ami biztos, hogy később Budapestre vitték, és csak a 70-es években került vissza Kecskemétre. Egyébként a megújult Városháza épületében, a polgármester tárgyalójában látható.

A kiállítás hátteréről annak kurátora, Hajagos Csaba történész-muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője számolt be a finisszázson. Mint elmondta, az iparkamara megbízásából állítottak össze egy gazdag ipartörténeti kiállítást, amely a Szigmában volt látható. A városházi tárlat ebből villant fel mozaikokat, bemutatva azt a fejlődési ívet, amely megalapozta a jelenleg prosperáló Kecskemét gazdaságot. Erre utal a kiállítás címe is: Múltban rejlő jövő. A cél itt nem a teljes ipartörténet bemutatása volt, hanem egy könnyed, múltidéző tárlattal szerettek volna kulturális feltöltődést kínálni a kecskemétieknek és az ide látogató vendégeknek. A kiállítási tárgyak - néhány kivételtől eltekintve - a Kecskeméti Katona József Múzeum állományának részei.

Hajagos Csaba a második kiállítóterem emlékeit mutatta be az érdeklődőknek, amelyek az 1945 előtti korszakból származnak. Az öt vitrinben a kecskeméti gyártörténet tárgyai kaptak helyet. Láthatóak itt a konzervgyári termékek, címkék, a szeszipari vállalat és a baromfi vállalat, a kecskeméti gyufagyár emlékei, a kecskeméti gépgyártás ajándéktárgyai, a Kecskeméti Zománc és Kádgyár relikviái, de érdemes megtekinteni a Kecskeméti Gőztéglagyárban égetett téglákat is.

Hajagos Csaba azt is elárulta, már tervezik a kiállítás folytatását is. Jövőre 1945-től napjainkig mutatják majd be Kecskemét ipartörténetét.