Adószakmai napot tartottak a kamarában az átalányadózó egyéni vállalkozók számára

2024. 03. 22., 14:38
Az átalányadózó egyéni vállalkozók szja-, járulék- és szocho-kötelezettsége 2024-ben cím tartottak szakmai napot csütörtökön délután a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában. A rendezvényen, amely online is követhető volt, Horváthné Huszka Bernadett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatósága Dél-alföldi Tájékoztatási Osztályának szakértője nyújtott tájékoztatást az érdeklődők számára. Kitért többek között a göngyölítési módszerre, a kieső idők miatti arányosításra, és kiderült az is, milyen kedvezményeket vehetnek igénybe az átalányadózó egyéni vállalkozók.
Fotó: Tóth Enikő
A galéria 18 képet tartalmaz

Horváthné Huszka Bernadett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatósága Dél-alföldi Tájékoztatási Osztályának szakértője tartott rendkívül alapos tájékoztatót az átalányadózó egyéni vállalkozók szja-, járulék- és szocho-kötelezettségéről a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában csütörtökön délután. Előadásának elején átfogó ismereteket nyújtott a személyi jövedelemadózásról, kitérve arra, milyen esetekben lehet az átalányadózást választani, és hogyan lehet átalányadózásra vagy arról áttérni.

Fontos témaként foglalkozott előadásában Horváthné Huszka Bernadett a szüneteltetés alatt érkező bevételek kezeléséről, ennek szabályai ugyanis tavaly megváltoztak. Kitért arra, hogyan kell eljárni akkor, ha év közben esik ki valaki az átalányadózásból, és kénytelen az év elejéig visszamenőleg áttérni a vállalkozói személyi jövedelemadózásra. Ezután részletesen ismertette a járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályait, külön szólva a göngyölítés módszeréről, amit tavaly vezettek be. 

Hallhattak az érdeklődők a kieső idők miatti arányosítás szabályairól is. Mint elhangzott, kieső időként kétfajta idő ismert. Nem mindegy, hogy a biztosítás szünetel, vagy a járulékfizetés alól mentesül a vállalkozó. A biztosítás szünetelése ugyanis befolyásolja, hogy a negyedévre jutó göngyölített járulékalapot, egybe, kettőbe vagy háromba osszuk. Emellett azt is befolyásolhatja, hogy egy hónapon belül kell-e arányosítani a 30 napos szabály segítségével. A járulékfizetés alól mentes időszak viszont kizárólag a hónapon belüli osztószámban játszik szerepet – hívta fel rá a figyelmet Horváthné Huszka Bernadett.

Szó esett a különböző kedvezmények figyelembevételéről is. Az átalány adózók mindhárom adónemben élhetnek kedvezményekkel. Szja adóalap kedvezménnyel értelemszerűen csak akkor, ha van szja-val terhelt adóalapjuk. Járulékkedvezménnyel akkor élhetnek, ha van járulékuk, illetve a családi kedvezmény adórészét elhasználták. A szocho esetében pedig a megváltozott munkaképességűek kedvezményével élhetnek a vállalkozók, amennyiben megfelelnek a feltételeknek

Tavaly kétszer is változott a családi kedvezmények számítása, így erről is részletesen beszámolt a NAV szakértője. Mint elhangzott, kétféleképpen lehet igénybe venni a kedvezményeket: úgymond „előlegként” a járulékbevallásban, másrészt az év végi személyi jövedelemadó bevallásban egyben lehet igényelni.

A 23SZJA és a 2458 bevallások kitöltéséhez is segítséget nyújtott az előadó, különböző eseteket taglalva. Rátért arra, milyen bevallásokat kell benyújtani, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá, kell-e és ha igen, hogyan kell számolni a járulék és szocho alapot, hogyan kell a kieső időkkel számolni.

A gyakorlatorientált, számításokkal, táblázatokkal alátámasztott előadás végén a résztvevők is feltehették kérdéseiket, egyéni esetekhez is segítséget nyújtott Horváthné Huszka Bernadett.