Akadályozzák a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal fejlesztését

Az utóbbi években több fontos vasúti fejlesztés híre is napvilágot látott térségünkkel kapcsolatban. A Budapest–Belgrád új nemzetközi vonal és a „V0” elnevezésű Budapestet elkerülő pálya tervezése, megépítése mellett számunkra talán a legfontosabbként a Kecskeméttől Lajosmizsén át a fővárosba (Dabas és Kőbánya-Kispest érintésével a Nyugati Pályaudvarra) tartó vasútvonal korszerűsítése került szóba. Sőt az előkészítő, tervező munkák is megkezdődtek már.

„A 142-es Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal Budapest környékének utolsó villamosítatlan vasútvonala, ahol az egyvágányos, jellemzően 40 km/h-s sebességkorlátozással működő pályán óránként döcögnek az elővárosi vonatok.” – írja a jelenlegi helyzetről mai Facebook-posztjában Vitézy Dávid. A szerzőt nem kell bemutatni: korábban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójaként, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatójaként, valamint közlekedési államtitkárként vált ismertté.

Vitézy nagy támogatója – korábban felelőse – a projekt előkészítésének. Hite szerint a környezetbarát, korszerű elővárosi vasúti fejlesztésnek az a célja, hogy a vonalon élő embertömeg „gyorsan, kényelmesen, kötöttpályán juthasson be 15 percenként Budapest központjába, felújított állomásokkal, új P+R parkolókkal és kerékpártárolókkal – olyan színvonalon, ahogy például a felújított esztergomi vonal utasai tehetik.” A negyedórás járatsűrűség ugyan csak a csúcsidőre és az Ócsa–Budapest szakaszra vonatkozik, de a modernizálás többi része egészen Kecskemétig érvényes. A kecskeméti fürdőnél még egy új megállót is beterveztek.

A tervek előkészítésekor komplex felmérést végzett a Vitézy vezette BFK, melynek eredménye szerint az érintett lakosság, és a legtöbb önkormányzat döntő mértékben támogatta a fejlesztést.

Most azonban két helyhatóság, Budapest XVIII. kerületének önkormányzata és Gyál település vezetése a beruházás ellen foglalt állást. Vitézy Dávid így ír erről: „a XVIII. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor terjesztett elő egy olyan javaslatot a képviselő-testület június végi ülésére, mely gyakorlatilag a lajosmizsei vasútvonal budapesti szakaszának felszámolását indítványozza. Az anyag állítása szerint ráadásul Gyál polgármesterével, Pápai Mihállyal összefogva javasolja ezt.

A polgármester az előterjesztésében azt javasolja, hogy a vonal Gyált és a XVIII. kerület lakott területeit elkerülve, az M5-ös autópálya mentén épüljön újjá – csakhogy ennek semmi értelme” – fogalmaz. Hiszen épp az ott lakók érdekeit szolgálná a modern, kényelmes, környezetbarát közlekedési forma. Ennek a lakosság a fentebb említett felmérés adatai alapján tudatában is van. Vitézy azt mondja, „a két önkormányzat tehát saját választópolgárai elsöprő többségének akaratával megy szembe egy kisebbség érdekeinek kiszolgálásával.”

Az indok egyébként a szakértő szerint az, hogy az ottani vezetők véleménye alapján a felszíni vasút akadályozza az egyre növekvő közúti forgalmat, valamint, hogy egy teljesen irreális vágyban, felszín alatti metrófejlesztésben érdekelt a két önkormányzat.

Remélhetőleg ez csak egy mellékszál a végkifejlet szempontjából. Hiszen a projekt az uniós pénzek visszatartása miatt egyébként is parkolópályán van, ám a fejlesztés akár új erőre is kaphat az anyagi helyzet rendeződésével. Sőt a kormány a nagyobb léptékű érdekek szem előtt tartásával akár figyelmen kívül is hagyhatja a két önkormányzat gáncsoskodását. A poszt végén azonban a szakértő pesszimizmusának ad hangot: „ismerve a jelenlegi országos közlekedéspolitikai alapállást, erre kevés az esély – miért ne inkább másutt fejlesztene a kormányzat, ha Budapest (és ezúttal még az agglomeráció érintett települése is) önként tesz keresztbe és mond le az értelmes és előremutató vasútfejlesztésről?

Szomorú, de itt tartunk.”

Kapcsolódó cikkünk:

Kezdődhet a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal fejlesztése - Videóval