Átadták a Magyar Művészetért Díjakat
Nagy Csaba dallamaival vette kezdetét a Magyar Művészetért Díjrendszer 46. díjátadó gálája kedd délután Kiskunfélegyházán. A tárogatóművész maga is a kitüntetettek között szerepelt, munkássága miatt kiérdemelte a Magyar Művészetért Díjat. Gubcsi Lajos író, a Magyar Művészetért Díjrendszer elnöke elmondta, az elmúlt 4 évtizedben 1500 elismerést adtak át a Kárpát-medence olyan magyar kiválóságainak, akik a történelem és a kultúra területén tevékenyek.
Felvidéken, Erdélyben is adnak át díjakat, hiszen ez az elismerés nem ismer határokat.
– Ezt bizonyítja az, hogy most Antal Imre és felesége, Antalné Sebestyén Ágnes zenész-énekesek is Magyar Művészetért Díjban részesültek, akik székelyföldiek. A kitüntetettek között szerepel Csoóri Sándor zeneművész is.
Csoóri Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja dudaszóval köszöntötte a díjazottakat és a közönséget.
A kecskeméti Csík János is Magyar Művészetért Díjban részesült. A Kossuth-díjas zenészt, énekest Vadas László népzenész kísérte citerán a gálán előadásukban. A Csík Zenekar alapítója szerint a magyarok büszkék lehetnek, hogy Magyarországon élnek.
– Azt hiszen, hogy a mai világban, amikor ilyen sokféle változó, kulturálisan is globalizált világot élünk, a magyar kultúrának, a magyar kulturális életben résztvevőknek igen fontos az, hogy ha bárhol, bármikor megjelenik az ő alkotása, gondolata, muzsikája, az mindig igazolja azt, hogy Magyarországon a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy itt élnek, és ehhez a nemzethez tartoznak. És azok a művészeti gondolatok ezentúl bárkinek értékesek legyenek szerte a világon, bármilyen nemzethez tartozó, legyen az vers, zene vagy művészeti alkotás, igazolja azt, hogy jó szellemi kreativitással, alkotókészséggel bírnak korosztálytól függetlenül a művészeink – fejtette ki Csík János.
Farkas Árpád Orra bukva az avaron című versét adta elő Meister Éva színművésznő. Az erdélyi származású Magyar Művészetért Díjas színész szerint a színművészek Thália papjai, tehát a színház istenei, istennői. És minden istennek a dolga az, hogy szolgálja az emberiséget. Magyarországon a művészeknek az a dolga, hogy szolgáljanak – szögezte le az Erdélyből, Marosvásárhelyről menekült színművésznő.
A színművésznő már 2015-ben a Magyar Művészetért Díjrendszer Ex-Libris díját is megkapta.
– És most az a megtiszteltetés ért, hogy a nagydíjat is színész kategóriában megkaphatom. És, ha szabad megemlíteném, hogy habár Erdélyből nagyon régóta eljöttem, ’87 óta, de az estjeimmel visszajárok rendszeresen az erdélyi falvakba, templomokba, művelődési házakba, színházakba és ugyanúgy Magyarországon is és a teljes Kárpát-hazában. És az a megtiszteltetés ért, hogy mindezek után, hogy én ilyen régóta elmentem otthonról, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE életműdíjat kaptam meg, amit elég ritkán és elég kevés ember kap, azt áprilisban nekem átnyújtották Kolozsváron – idézte fel Meister Éva, aki egyúttal a Magyar Kultúra Lovagja címmel is büszkélkedhet.
A Kecskeméten is többször fellépő színművész azt is elmondta, hogy számára nagyon sokat jelent az előadása után kapott tapson kívül az az erkölcsi elismerés, amit az ilyen jellegű kitüntetésekkel kap, mint például a Magyar Művészetért Díj.
A délután folyamán átadták az Ex Libris Díjakat is. Zetényi Csukás Ferenc történész-író, Révész Csilla és Révész Tibor református lelkészházaspár, Werschitz Gyenizse Annamária etnográfus, kiskunkutató, Faltis Alexandra képzőművész, illusztrátor és Baky Péter festőművész kaphatták meg az elismerést.
A gálát követően került sor dr. Gubcsi Lajos Petőfi földjén című szerzői estjére is. Az író lírájából és prózájából Schramek Géza színművész adta elő az általa összeállított válogatást.