Az oktatási rendszer átalakulásának soha nincs vége

Aki egy ország oktatáspolitikájának alakításában részt vesz, irányítást vállal, az meghatározza a nemzet jövőjét. Óriási felelősséget jelent ez a munka. Minderről dr. Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos beszélt a szerda délután rendezett szakmai fórumon. A szakember délelőtt hasonló rendezvényen Kalocsán találkozott helyi pedagógusokkal. A kecskeméti programon információkban bővelkedő előadáson vázolta a jelenlegi hazai oktatásügy helyzetét az ismert szakember. A vendég, aki neveléstudományi kutató, néptáncpedagógus, az Így tedd rá! Program alapítója hangsúlyozta, hogy olyan iskolarendszer kialakítása a cél, ahol a diák és a pedagógus egyformán jól érzik magukat. A tanárok együttműködve dolgoznak a családokkal. Az oktatási rendszer folyamatosan fejlődik, de az átalakítási folyamatnak sosincs vége. Az ugyanis reagál a társadalom átalakulására, igényeire és azokra a kihívásokra, amelyek érintik az országot.

 Aktuális kihívásnak nevezte például a mesterséges intelligencia szerepének az erősödését. Mint fogalmazott, minden ország rendelkezik AI – mesterséges intelligencia - stratégiával, de emellett rendelkeznie kell az országnak egy egészséges identitás stratégiával is. Ennek részét kell képeznie az iskolának, és az erős helyi közösségeknek fogalmazott az előadó. Ez ugyanis csökkentheti az AI negatív hatását, miközben az új digitális eszköz előnyét lehet élvezni. Ezt követően kitért arra, hogy 3 éves kortól 16 éves korig kötelező a kiskorúaknak a hazai oktatási rendszerben tanulniuk. Az óvodák jelentős szerepet játszanak a felzárkóztatásban, kiemelkedően magas az intézményekbe járók száma. Szólt arról is, hogy a mindennapos élő szóban elmondott mesének mekkora a jelentősége, a mindennapos testnevelési foglalkozások a mozgás fontosságát is kiemelte az előadó. A mentális betegségek egy része ugyanis a mozgással jól kezelhető.

Majd rátért a Nemzeti Alaptanterv tematikájára. Mint mondta, csökkent az óraszám, csökkent a tananyag mennyisége, de ezt nem érzik a gyerekek, nem érzik a családok, sok esetben nem érzik a pedagógusok sem. El kell gondolkodni, hogy miért is van ez így? Ennek több oka van. Az egyik az, hogy nagyon sok iskola nem tartja be a maximum óraszámokat. Nagyon sok iskola a szülőknek megfelelve további szolgáltatást nyújtva figyelmen kívül hagyja, hogy van egy korlát, amit nem szabadna az óraszámmal átlépni. 

Majd kitért arra, hogy a tudás átadásának a módja ma már teljesen más, mint volt korábban. Ha új utakat találunk, akkor nem kell lemondani arról, hogy tovább csökkentsék a tananyagot. Szólt arról is, hogy a tankönyvek örök vitát váltanak ki, azaz jó vagy sem egy-egy könyv. Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 250 okostankönyv érhető el a tanárok számára, amelyek támogatást jelentenek a szakmai munkában. Az pedig, hogy ki és milyen módszertannal tanít szabadság kérdése. Megemlítette, egy matematika tanár mesélte, hogy az a módszer, ami jó volt 10-20 éve, az ma már a jelenlegi diákok esetében nem működik. Ez természetes, folytatta az előadó, mert ma már egy másik világban élünk, a gyerekek pedig egy digitális környezetbe születtek bele.

Ezt figyelembe véve biztosít a kormány 524 ezer notebookot a tanulóknak, illetve 100 ezer notebookot a tanároknak. A neten megtalálható 250 okostankönyv mellett elérhető rengeteg óraterv, és 42 ezer okosfeladat is. Az előadó érintette az előadásában azt is, hogy a szakemberhiány úgy tűnik megoldódik. A jelentős béremelés eredményeként megduplázódott azoknak a fiataloknak a száma, akik a tanárképző intézményekben jelentkeztek az elmúlt években. Az előadás után a résztvevő tanárok kérdéseire válaszolt dr. Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos a fórumon.