Június 23. kedd, Zoltán

Balatonnyi vízhiány a Homokhátságon: van-e visszaút a kiszáradásból?

2026. 06. 23., 12:45
Öt éve tartó, egyre súlyosbodó aszály sújtja a Homokhátságot. A talajvíz szintje drasztikusan csökken, a kutak kiapadnak, a mezőgazdasági termelők pedig a megélhetésükért küzdenek. Vajon tehetetlenek vagyunk az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal szemben, vagy létezik megoldás? A válaszokat Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese vázolta fel.

A helyzet súlyosságát jól szemlélteti, hogy a Homokhátság talajából jelenleg egy teljes Balatonnyi víztömeg – mintegy 2 milliárd köbméter – hiányzik. (Ha Kecskemét vízfogyasztása átlagosan 22 ezer köbméter naponta, akkor ez a hiányzó mennyiség a város közel 250 évnyi fogyasztásának felel meg – a szerző.) Az éghajlatváltozás következtében az országos csapadékmennyiség is elmarad a várttól: idén május végéig az átlagos érték alig 80–85 százaléka hullott le. A probléma mélyreható: a talaj 50–60 centimétertől lefelé teljesen kiszáradt, a gyakori, de rövid zivatarok pedig csak a felső réteget nedvesítik meg, érdemi enyhülést nem hozva.

Nem a fehér zászlót kell kitűzni, hanem cselekedni kell

— A vízutánpótlás, a vízmegőrzés és a tájgazdálkodás átalakítása mérsékelheti a gondokat, sőt, megfordíthatja a negatív tendenciákat — hangsúlyozta Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese, kiemelve, hogy a vízre nem korlátlan forrásként, hanem megőrzendő kincsként kell tekinteni.

”

A Homokhátság vízutánpótlási tervezése 2023-ig eljutott a befejezésig. Például a mórahalmi projekt hamarosan működni, fog, amely keretében a Tisza vizét használják fel egy csatornarendszeren keresztül. Ott egy viszonylag magas pontra öt átemelőn keresztül – felszíni csatornákon keresztül - érkezik meg a víz, amely beszivárog a talajba, szétszivárog a környéken, illetve párolog is. Ez kelet felől érkezik. Nyugat felől a térség a Dunából, a Duna-völgyi főcsatorna felől kapja majd a vizet. A – KEHOP Pluszban a kormány döntése alapján 5 homokhátsági projekt szerepel. 2027 második felében kezdődhet a kivitelezés. Hajós és Császártöltés térsége a Duna -völgyi- főcsatornára települ. Így elérhetővé válik Kunfehértó, majd onnét a Dong - éren át a Kiskunhalas és környékére is eljuttatható lesz a víz. Ugyancsak a DVCS-ből érkezik víz a Kecskeméttel határos Izsákot és Fülöpszállást érintő mintegy 5000 hektáros vízjárta egykori szikes területekre is.

Szintén a DVCS-ből a Homokhátság északi részére is kormányoznak majd vizet, illetve a Kecskemét keleti határát érintő Alpári- és Szikrai Holt-Tisza ágakba pedig a Tiszából emelnek át több millió m3-t, vázolta a terveket a főigazgató. Ahol a víz megjelenik, ott az élővilág is visszatér, mondta a mérnök. S hogy minek van elsőbbsége? A víz megtartásának, azaz a lehullott csapadék megőrzésének, avagy a Duna és a Tisza folyók vizeinek a Homokhátságra történő pumpálásának? A vízügyi szakember szerint mindkettőt egyformán kell kezelni.

Kevesebb eső esett, kevesebb víz érkezik a folyókon

Gacsályi József és kollégái számítása szerint tavaly úgy 38 km³nyi csapadék hullott idehaza. Ez 30 százalékkal kevesebb, mint amennyi egy átlagos évben lezúdul. Viszont a párolgás úgy 48 km³ volt, amely a legmagasabb érték 1990 óta. A bejövő vizek mennyisége pedig 98 km³. Korábban ennél több volt, de ahogy csökken a folyók vízhozama, úgy csökken a külföldről beérkező víz mennyisége is. Korábban 1991-2020 között ez az átlag 107 km³volt. (Azaz, 5 Balaton mennyiségűvel kevesebb víz érkezett tavaly, mint amennyi az előző 30 év átlaga volt.)

A hó fele elpárolgott az év elején

Vajon az idei tél, amely havazásokat hozott, mennyiben segíti a vízháztartás gondjainak az enyhítését?

— Megkönnyebbültünk, amikor láttuk, hogy a hó beborította az országot a télen. Ez a mennyiség nagyságrendileg 1,5 km³ víznek felelt meg. A vízmegtartásra odafigyeltünk, így a lefolyás minimális volt. Azaz a csatornák vízelvezetése jelentéktelen volt. Sajnos a csapadék nagy része elpárolgott, mert hideg száraz tél volt. Így csak a megolvadt hó 45 százaléka szivárgott be a talajba. Azaz az örömünk nem volt felhőtlen —  mondta a főigazgató-helyettes.

”

Áprilisban alig esett

Bár az idei év a csapadék szempontjából nem indult rosszul, a jelenlegi helyzet nem túl biztató. Például Kecskeméten 160 mm-nyi eső esett a tavasz végéig. Legalább 60 – 80 mm-rel kevesebb hullott le, mint kellett volna. Az országban is az a jellemző, hogy átlag alatt vagyunk. Azaz 80-85 százalékos a leesett csapadék mértéke, vagyis 15-20 százalékkal vagyunk elmaradva az átlagos csapadék mennyiségtől, mondta a szakember.

Kecskemét fogjon össze

S hogy mit tanácsol a hazai vízügyi rendszer második embere a kecskemétieknek? Összefogásra van szükség, a vizet megtartani kulcskérdés Kodály Zoltán városában. A rendelkezésre álló vízkészletet leghatékonyabban módon kell használniuk, legyen az csapadék, vagy akár helyben keletkező víz - mondta a mérnök.

S hogy mi lesz velünk 10 év múlva a Homokhátságon? Gacsályi József optimista. Mint fogalmazott, a probléma összefogást vált ki a térségben, illetve az egész országban. Ez pedig megoldást segíti elő. Végezetül megjegyezte:

– Egy korábbi fórumon azzal kezdtem, hogy ha 2010-ben jövök a Homokhátságra a vizet a tájba programmal, akkor megmosolyognak a termelők, rosszabb esetben elzavarnak. Abban a szemléletben gondolkodjunk, hogy a víz közös kincsünk, és amikor lesznek vízbő időszakok akkor is a vízre úgy tekintsünk, mint most, amikor nagy szükségünk van rá – mondta végül Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Műszaki Főigazgató-helyettese.

”