Bemutatkoznak a Kecskeméti Sportiskola szakosztályai

A kecskeméti birkózás újjászületése

2025. 12. 09., 13:15
Kevés olyan ember van Kecskeméten, aki annyi időn át, ennyire elszántan és következetesen ragaszkodott a sportágához, mint Dajka Zsolt. A többszörös magyar bajnok, U23-as világbajnoki ezüstérmes, junior Eb-bronzérmes, háromszoros szenior világelső már több mint harminc éve áll a szőnyegen – és ma már legalább annyira építője, mint szereplője a kecskeméti birkózás történetének. A Kecskeméti Sportiskola birkózó szakosztályának vezetőjeként arról beszél, hogyan hullott szét a város korábbi nagy múltú szakosztálya, kik vállalták a megújítást, hogyan született újjá az utánpótlás, és miért jelent életmentő segítséget számukra a Sportiskola befogadása.

Egy Mikulás-kupa, egy döntő pillanat – így indult a pálya

A történet 1996-ban, Cegléden kezdődött egy általános iskolai Mikulás-kupán. Dajka Zsolt testnevelő tanára egyszerű logikával jelölte ki az indulókat: az ügyes, jó mozgású gyerekeknek kötelező volt részt venni. Zsolt harmadik lett, de ami fontosabb: felfigyelt rá a legendás nevelőedző, Andrássy Lajos.

„Megkereste a szüleimet, és mondta, hogy lát bennem fantáziát. Elmentünk az edzésre… és ott ragadtam harmincegy éve” – mondja mosolyogva.

A következő években az utánpótlástól a felnőttekig minden korosztályban válogatott lett. Magyar bajnoki címei mellett U23-as világbajnoki ezüstöt, junior Európa-bajnoki bronzot szerzett. A 2008-as pekingi olimpián is indulhatott volna – ám hiába győzte le többször is riválisát, Fodor Zoltánt, mégis őt indították. Fodor végül második lett ezen az olimpián, és attól az embertől kapott ki a döntőben, akit Dajka Zsolt a Magyar Nagydíjon legyőzött.

„Nem mondom, hogy olimpiai bajnok lehettem volna. De nagyon jó esélyeim voltak.” – fűzte hozzá.

A szenior világbajnoki csúcs – amikor mentálisan is beért

Dajka a versenysportot soha nem hagyta abba. „Most értem be fejben” – fogalmaz. A szenior mezőnyben (A-divízió 35-40 év között) háromszor lett világbajnok. Szerinte ehhez nemcsak erő, hanem érett gondolkodás kellett: „Fiatalon elizgultam a dolgokat. Most már nem. A tapasztalat sokat számít.” A civil életben autószerelő vállalkozást vezet, így a mindennapokat össze tudja hangolni az edzésekkel.

A kecskeméti birkózás széthullása – és három ember, akik nem engedték el

A 2000-es évek eleje a kecskeméti birkózás aranykora volt. A KTE-nél olyan erős szakmai munka folyt, hogy a válogatottak jelentős része innen került ki. Dajka szerint „akkor mindenki ide akart igazolni”.

Aztán botrányok, vezetőváltások és rossz döntések romba döntötték a rendszert. A légkör rossz lett, a sportolók elmentek, a klub kiürült.

2012-re Dajka is eljutott oda, hogy nem lát már jövőt a régi rendszerben. Ekkor Horváth Andrással és Banó Csabával közösen megalapították a Kecskeméti Birkózó Klubot (KBC). Három elszánt ember, akik saját zsebükből finanszírozták a szőnyeget, a terembérlést, az eszközöket, az utánpótlást. „Nagyon nehéz időszak volt. De tudtuk, hogy ha mi nem csináljuk, akkor vége.” A klub évekig túlélő üzemmódban működött – amíg el nem jött a fordulat.

A Sportiskola mentette meg a birkózást

2020 környékén a Kecskeméti Sportiskola befogadta a birkózókat. Ez az a pillanat, amelynek jelentőségét Dajka Zsolt a mai napig nem tudja túlhangsúlyozni.

Ez a stabilitás szemmel látható eredményt hozott, mert ma már közel száz gyerek birkózik náluk, ebből 80 igazolt sportoló, 20 óvodás korú. A legkisebbek játékos mozgásfejlesztő foglalkozásokon ismerkednek a sportággal, és akik kiemelkednek, fokozatosan léphetnek tovább a haladó csoportok felé.

A hivatalos edzői stáb háromfős – Dajka Zsolt, Horváth Gábor és Horváth András –, mellettük pedig Ignác Zoltán és Banó Csaba is besegít.

Válogatott reménységek – és egy új generáció kapuja

Idén két versenyző, Simon Zsombor és Móra Donát szerezte meg a címeres mezt az U15-ös korosztályban. Az éremszerzés ugyan nem jött össze, de mindketten közel voltak hozzá.

Értékelése szerint: „Ha Donátnak nagyobb tapasztalata van, akár érem is lehetett volna. Zsombinak még erősödnie kell, de benne is sok van.”

Az utánpótlás biztosítása érdekében óvodásokkal is foglalkoznak

„Minden hétvégén 10.30 és 12.30 között tartok edzést az óvodásoknak Banó Csabival együtt. Ezek még játékos foglalkozások. A célunk, hogy megszerettessük velük a birkózást: sok a játék, a mozgáskoordinációs feladat. Innen szoktuk kiválasztani – idézőjelben szemezgetni – azokat, akik ügyesebbek. Nekik már komolyabban is tartunk edzést kedden és pénteken, délután öttől” – avat be az utánpótlás kiválasztásának folyamatába.

A következő szint, amikor már minden hétköznap edzenek, plusz szombaton is. A nagyobbakkal hétfőtől péntekig minden nap 17 órától van tréning, szombaton pedig – ha épp nincs verseny – 8.30 és 10.30 között dolgoznak.

Új edzőterem – új korszak kezdete

A jelenlegi teremre hosszú keresgélés után találtak rá. „A régit kinőttük” – mondja Dajka. A crossfit teremként működő helyszín megüresedett, és azonnal lecsaptak rá. A bérlemény ma modern és nagyvonalú tér, ahol a szakosztály kényelmesen elfér.

A cél: jó kiállású, magabiztos sportolókat nevelni

A jövőt illetően Dajka határozott: „Hosszú távra tervezünk. A célunk nem csak az élsport. Először is egészséges, jó kiállású, magabiztos gyerekeket szeretnénk nevelni. Ha közülük néhányan eljutnak a felnőtt válogatottságig, az csodálatos eredmény lesz.”

A kecskeméti birkózás évekig süllyedt. Ma viszont újra emelkedik. És ebben ott van a szakemberek makacssága, kitartása és szeretete a sport iránt. A Sportiskolával együtt mára új korszakot nyitottak.