Hogy pontosan miként intézte a dolgokat a jámbor utas, és milyen furfangos eszközöket használtak azok, akikkel szembekerült, arról is sok történetet lehetett hallani a III. Hetényegyházi Betyár Találkozón. A mezőtúri Betyár Tanoda standjánál 200-250 évvel repítették vissza az időben a látogatókat. Fegyverek, korabeli tárgyak és történetek idézték fel a betyárvilágot, mellettük pedig népi hangszerek és tekerőlant is előkerült.
„Érdekességeket mutatunk be, hogy milyen huncut fegyvereket találtak ki annak idején a betyárok, és ezt kiegészítjük sok érdekes dologgal. Mellettünk a hagyományőrző kelevészek, nép hangszerek bemutatásával, illetve tekerőlant muzsikával járulnak hozzá, illetve Szenes János kedves barátok, aki a Betyárország című könyvet hozta most el dedikálni. Mesél szintén olyan érdekes történetet, amivel megfogjuk a közönséget fogni.”
— Herbály András, túri betyár, Betyár Tanoda
”
A hagyományőrzők azonban nemcsak a legendás betyárokat idézték meg. Herbály András szerint legalább ennyire fontos számukra a pásztorkultúra bemutatása is. Már csak azért is, mert a „betyár” szó eredetileg egészen mást jelentett, mint amit ma elsőként társítunk hozzá.
„Mi is az, hogy betyár. Valamikor az 1700-as években jelenik meg magyar nyelven írásban az a szó, hogy betyár. Akkor még nem volt negatív előjele. Betyárnak hívták azokat a nőtlen legényeket, akik gulyahajtást vállaltak, és akkoriban a bűnözőket inkább mondták útonállónak, zsiványnak, haramiának. A betyár mindig egy kicsit összekacsintós volt. A mai napig is azt mondjuk egy eleven kisgyereknek, hogy „ej, de betyár kislegyén”, nem azt mondjuk rá, hogy „ej, de kasszafúró.”
— Herbály András, túri betyár, Betyár Tanoda
”
És ha már a betyároknál tartunk, előbb-utóbb a kártya is előkerül. A magyar kártyáról sokan azt gondolják, hogy svájci eredetű, a lapokon szereplő Tell Vilmos és társai azonban Herbály András szerint egy 19. századi, burkolt politikai üzenet részei voltak.
„Sokan mondják a helvét kártyának vagy teakártyának vagy svájci kártyának. De az igazság az, hogy Svájcban senki sem tud róla, hogy van ilyen. Ez egy echte magyar találmány. Az érdekesség, hogy amikor elkészült az első darab 1835-ben Schneider József kártyafestő műhelyében, ez egy burkolt lázadás volt. Az 1830-as években Európa forrongott, és ő is úgy érezte, hogy valamivel hozzá kellene ehhez járulni, de nemzeti hősöket akkor nem lehetett felvonultatni, mert azt rögtön kiszúrta volna a cenzúra. Ezért választotta Tell Vilmos történetét., aminek az apropója az volt, hogy 1810-ben mutatták be Schillernek Tell Vilmos drámáját, aminek az érdekessége, hogy bizony Tell Vilmos barátunk is erősen lázadozott az osztrákok ellen. Azonban mivel német nyelvű a történet, svájci ihletésű az egész mese, innen volt feltűnő az osztrákok számára, hogy ez kártyára kerül. Bizony itt az alsókon, felsőkön, a 8 szereplőből 2 a gonosz osztrákokat képviseli, 6-en pedig a lázadó Tell Vilmos csapatát. Úgyhogy tulajdonképpen egy burkolt lázadás a magyar kártya, és ez tényleg csak nálunk van.”
— Herbály András, túri betyár, Betyár Tanoda
”
A múltidézés Dr. Papp Zoltán önkormányzati képviselő számára személyes jelentőséggel is bírt. A Partiumban, Nagyváradon született, ezért – mint mondta – különösen közel állnak hozzá azok a rendezvények, amelyek a magyar történelemmel és hagyományokkal foglalkoznak. Az eseményt a szervezők támogatása mellett annak egészségügyi biztosításával is segítette.
„Nagyon közel áll a szívemhez, ha a nemzetünkről szóló vagy a múltunkról szóló rendezvényeken vehetünk részt, vagy ilyen rendezvényeket szervezhetünk. ez nagyon fontos dolog, hogy legyünk tisztában a múltunkkal, hogy tisztában lehessünk a jövőnkkel.”
— Dr. Papp Zoltán, önkormányzati képviselő
”
A betyártalálkozót harmadik alkalommal rendezték meg, a bográcsos főzőversenynek azonban ennél jóval régebbi hagyománya van Hetényegyházán. A program 2002-ben indult, és a kihagyott évek után idén már a tizenkilencedik alkalommal álltak a csapatok a bográcsok mellé. Közel húsz társaság nevezett.
„Ez már a harmadik betyár találkozó, és ha jól számolom 2002 óta a 19. főzőversenyt, bográcsos főzőversenyt tartunk. Volt egy kis kimaradt időszak, de a szervezőkkel úgy gondoljuk, hogy ezt szeretnénk visszahozni Hetényegyháza életébe. Van rá igény. Jó programok vannak. És az a fajta becsület, amit a betyárok annak idején képviseltek, jelen van a mostani rendezvényen is. Abban az időszakban egy kézfogás talán többet ért, mint manapság egy 5-6 tanúval aláírt szerződés. Akkoriban ez így működött. Bízom abban, hogy egyszar majd megint így fog működni. A betyárok szabadság- és hazaszeretet jelen van az ilyen rendezvényeken is.”
— Dr. Papp Zoltán, önkormányzati képviselő
”
A Kalmár Tanyán közben egész nap szólt a muzsika, csattogtak az ostorok és rotyogtak a bográcsok. A betyárok az ország több pontjáról érkeztek Hetényegyházára, a fegyverbemutatók és hagyományőrző programok mellett fellépők és kézművesek várták a látogatókat. A rendezvénynek Kalmár Pál adott otthont a Kalmár Tanyán, a nap végén pedig a betyárok sem siettek haza: pajtabállal zárult a III. Hetényegyházi Betyár Találkozó.
