December 5. péntek, Vilma

Élő kövek legyetek! – hirdette a prédikáció és a zenemű

2025. 10. 20., 16:30
Zenés áhítatot tartottak szombaton a kecskeméti evangélikus templomban, amelyen két kortárs zeneművet hallgathattak meg az érdeklődők – a két zeneszerző, Tornyai Péter és Kondor Ádám személyes jelenlétével is megtisztelte az alkalmat. Az est elején Hajduch-Szmola Patrik lelkész mondott köszöntőt, igét hirdetett Aradi György lelkész. A különleges hangulatot árasztó darabokat Kéringer László, az Arte Semplice Kamarakórus és a Metrum Ensemble szólaltatta meg.

A zenés áhítat első perceiben a házigazda Kecskeméti Evangélikus Gyülekezet nevében Hajduch-Szmola Patrik lelkész köszöntötte a megjelenteket. A helyi közösség lelki vezetője – aki a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Egyházzenei Bizottságának elnöke is – külön örömét fejezte ki, hogy „születnek evangélikus művek”, hogy „az evangélikus templomokban hangzanak minőségi, kortárs zeneművek”.

Ezt követően Rozmán Lajos irányításával Kéringer László (ének), Rákóczy Anna (fuvola), Puklics Kincső (klarinét), Wadi Shahin Ákos (kürt), Barcza Horváth József (nagybőgő), Holló Miklós (ütőhangszerek) és az Arte Semplice Kamarakórus (művészeti vezető Heltai-Duffek lldikó) előadásában csendült fel Tornyai Péter  ÉLŐ KÖVEK – kantáta a Fasornak című műve, melynek magyar nyelvű szövegét Aradi György, a fasori evangélikus gyülekezet lelkésze és a szerző állított össze bibliai textusokból, liturgikus énekekből és szépirodalmi versekből válogatva.

Élő kövek

„S élő kövekből épít már Templomot itt a Szentlélek. Kegyelem és új élet vár: Megváltott, szolgáló élet. S hol kettő-három ráfigyel, Mit ígért, nem felejti el, Jelen van Jézus közöttük.” Az Evangélikus énekeskönyv 288. számú énekéből vett gondolatra építve komponálta a kantátát Tornyai Péter, amely a szentelésének 120 éves jubileumát ünneplő fasori evangélikus templomban 2025. október 12-én hangzott el először. A szólistára, kórusra és öt hangszeresre írt művét – melyet a fővárosi ősbemutató után néhány nappal, szombat este a kecskeméti zeneszeretők is megismerhettek – a többek között Junior Prima-díjjal kitüntetett zeneszerző a fasori gyülekezet parókus lelkésze, Aradi György felkérésére komponálta, Kéringer Lászlónak, az Arte Semplice Kamarakórusnak, a Metrum Ensemble-nak és Sirokai Mátyásnak ajánlotta. 

A mintegy félórás kantáta – melyet Rozmán Lajos így jellemzett: „Többször játszottunk már Tornyai Péter-zenét, de ilyen nagyszabásút, mint az Élő kövek, még sosem” – különös világba kalauzolta a padsorokban lévőket. Ismert evangélikus énekek épp úgy felcsendültek, mint jazzdallamok, sokat hallott bibliai idézetek épp úgy elhangoztak, mint a beat tanújaként emlegetett Sirokai Mátyás magvas gondolatai. Az egyik pillanatban lamentáló, máshol lüktető, pulzáló és rezgő zenei motívumok váltakozása megkülönböztetett figyelmet igényelt az előadóktól és a hallgatóktól egyaránt.

Szerző a művéről

Közösségi oldalán Tornyai Péter így vallott a fasori evangélikus gyülekezet ünnepére írt kompozíciójáról: „Sok szállal kötődöm a fasori evangélikusokhoz, és fontos zenei emlékeim kapcsolódnak a templomhoz (például a Dixit első templomi előadása a Covid-lezárás »előestéjén« vagy a toronyban való muzsikálás a herminásokkal), ezért nagy örömmel fogadtam Aradi György felkérését, hogy a 120 éves jubileumra egy kantáta-féleséget komponáljak. Az Élő kövek címet kapó félórás darab gondolatisága a templom konkrét és képletes jelentései körül forog, bibliai, liturgikus és kortárs szövegek felhasználásával. Egy közelmúltbeli zeneszerzői vita során – melyen nem voltam jelen – állítólag felemlegették egy sok évvel ezelőtti interjúban elhangzó mondatomat, mely arra vonatkozott, hogy miért ne lehetne a kortárs egyházzene sokkal bátrabb, ami a zenei kísérletezést, a hívek nemcsak elandalítását, de elgondolkodtatását illeti. Azt hiszem, a kérdés nem változott, de talán ma kicsit másképp fogalmaznám meg.”

Az est folytatásában Aradi György hirdette az igét. A fővárosi gyülekezet lelkésze gondolatait a hallgatóságot megszólítva a Tornyai-mű üzenetéhez társította:  „Nem egy kapcsolódás nélküli, kósza kő vagy csupán valahol a meddőhányón, értelmetlenül sodródva, hanem élő kő, a kereszt oltár-origójára épülő Szentlélek temploma. Testvéreim, drága hallgatók, ti valamennyien élő kövekként legyetek áldott népe a templomot szentelőnek, hogy a lélek erejével nyújtsatok sokaknak menedéket!”

A zenés áhítat záró részében – Agárdi Eszter (cselló), G. Horváth László (hegedű), Rákóczy Anna (fuvola), Rozmán Lajos (klarinét) és Wadi Shahin Ákos (kürt) tolmácsolásában – egy újabb kortárs mű hangzott el. Kompozíciójában a magyar zenei élet egyik legkülönlegesebb alkotója, Kondor Ádám egy elképzelt romantikus zeneszerző mesevilágát mutatta meg – a 20. századfordulóra megálmodott, hipotetikus posztromantikus stílusban. A Glückliche Dorfmusikanten (Boldog falusi muzsikusok) von Eberhardt Wüllner című darab – amely a COVID-korszakban született – az életörömöt hirdette a világjárvány szöges ellentéteként, szinte tapintható zenei trükkökbe és humorba öltöztetve.