Elpusztíthatatlan, mint a magyar nemzet: a Kisbugaci 139 éve állja az idő próbáját

2026. 06. 05., 20:44
Kecskemét belvárosának egyik csendes utcájában, a Munkácsy Mihály utcában találjuk a város legrégebbi, ma is működő vendéglőjét. A Kisbugaci Étterem túlélte a történelem viharait, tulajdonosok és korszakok váltották egymást. Bár az évek során többször megújult, egyetlen napra sem tűnt el a város életéből. Konyhájában ma is a hagyományos magyar fogások kapják a főszerepet, amelyek 1887 óta meghatározzák az étterem arculatát.

Kevés olyan hely akad Kecskeméten, amely annyi történetet őrizne magában, mint a Kisbugaci Étterem. A Munkácsy Mihály utcában megbújó étterem immár közel másfél évszázada része a város életének: túlélte az első és a második világháborút, a kommunizmust és a rendszerváltást is. A Kisbugaci történetének kezdetéhez több mint 130 évet kell visszaforgatnunk az idő kerekén. A hely akkori tulajdonosa, Sándor Illésné 1887. november 2-án kapta meg a korcsma tartási engedélyt.

— A történet során sok tulaja volt az étteremnek. Volt egy időszak, amikor az államnak is tulajdona volt. Még Petőfi Sándor is említést tett Kecskemét vendéglátásáról, meg a csárdáról egy két versben, illetve sok költő, író is volt a környéken. Leghíresebb törzsvendég - az 1970-es években - Papp László volt, aki még abban az időszakban volt törzsvendég, amikor az állam kezében volt az étterem és hébe-hóba ki volt adva üzemeltetés szempontjából másoknak. Akkor lett meg igazából a Kisbugaci neve. Régen volt Cimbalmos is, meg Vörösétterem, és sok más néven is ismert volt Kecskeméten. És akkor innen alakult ki 1970-es években a Kisbugaci, kapcsolódva Bugacpusztához
— mondta a Kecskeméti Médiacentrumnak Bánóczki László, a Kisbugaci Étterem üzletvezetője. 


Az éttermet a rendszerváltást követően a tulajdonos el akarta adni, és B. Tóth Ferencet, kecskeméti építészt kérte meg, hogy vegye meg a létesítményt 2004-ben. Az új tulajdonos először a tetőt hozta rendbe, a hőszigetelését, a csatornázását, az elektromos felszerelését és a konyhát hozta rendbe. A munkálatok során azonban egy olyan dologra lett figyelmes az új tulajdonos, amire nem sokan számítottak, egy pince húzódik az étterem alatt.

— Amikor bontottuk a dolgokat, akkor láttam, hogy kívülről, az utcai oldalon van egy ablak. És ez az ablak nem vezet sehova. Föltártam, és kiderült, hogy egy pince van alatta. A feltárás során ezt a pincét, ahogy én megtaláltam, akkor ennek a lejáratát is megterveztem, de úgy, hogy közben működött az étterem, és működött a vendéglátóegység. Az eredeti állapotot akartam rekonstruálni
— mesélte B. Tóth Ferenc, a Kisbugaci Étterem tulajdonosa. 

Az épület mai pompáját B. Tóth Ferenc munkája nyomán érhette el. Az építész nem csupán felújította a létesítményt, hanem kibővítette, megvásárolta a szomszéd ingatlant is hozzá. Ezelőtt 6 évvel fejezte be a teljeskörű átépítést, de a fejlesztések azóta sem állt le a fejlesztésekkel.

Az egykor mindössze 50 fős Kisbugaci mostanra igazi nagypályás vendéglátóhely lett: ma már akár 300 vendéget is le tudunk ültetni. A növekedés ellenére a hely hangulata a régi maradt, ami mögött rengeteg munka és több évtizedes, itthon és külföldön szerzett szakmai tapasztalat áll. Az üzletvezető például kitanulta a szakács, a felszolgáló mesterséget, majd hét és fél évet húzott le Ausztria és Svájc vendéglátóhelyein. Ott a ranglétra szinte minden fokát megjárta, egészen a szállodaigazgató-helyettesi posztig. Erre a kint megszerzett precizitásra és a hazai ízek tiszteletére épít ma is a vendéglő. Megőrizték a hagyományos alapokat, de folyamatosan figyelik, hogy mire vágynak a hozzájuk betérők, és rugalmasan alkalmazkodnak a mai igényekhez.

— Folyamatosan mondják, hogy nem tudnak hova menni a középkorúak és az időskorúak, éppen ezért minden második pénteken zenés esténk van, valamint grill teraszunk van péntekenként, szombatonként, szervezünk DJ-s retro estéket, Sunday brunchokat vasárnaponként, havonta egyszer. róbálkoztunk már borkóstolókkal, majd pálinka kóstolókkal, különböző ajánlókkal, spárganapok a most aktuálisak, szezonális étlapokkal, mindig változtatjuk, és próbáljuk a hagyományt megőrizni. Nem véletlenül a mottónk, hogy Kisbugaci, ahol a múlt és a jelen találkozik. Pont ebből adódik, hoyg a régi hayományokat, ízvilágokat próbáljuk a mai szemléletbe áthelyezni, kicsit modernebb változatban, de ugyanúgy régi alapanyagokkal, és tényleg figyelünk arra, hogy minőségi legyen
— hangsúlyozta Bánóczki László.

Kecskemét egyik legnagyobb teraszán szinte sosincs megállás: a hétvégi kerti grillezésektől, a Sunday Brunch-októl kezdve a zenés esteken át a koncertekig mindenből kivehetik a vendégek a részüket. Bár a kínálat folyamatosan bővül, a lényeg mit sem változott.

Amikor B. Tóth Ferenc átvette a Kisbugacit, jóval többet vállalt egy egyszerű vendéglátóhely működtetésénél. Egy patinás kecskeméti intézményt mentett meg az enyészettől. Hitt abban, hogy a több mint százéves falak emlékeit nem szabad veszni hagyni. Számára ez a csárda nem pusztán üzlet, hanem élő örökség: összeköti a város múltját a jelennel, és a feladatunk az, hogy megőrizzük a következő generációknak is.