Elrajtolt a kórusverseny, amelyen az AURIN Nőikar is részt vesz

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA immár tizedik alkalommal rendezi meg a magyar kórusélet legrangosabb hazai megmérettetését, amelyre idén 49 énekkar – 29 gyermek- és ifjúsági, valamint 20 felnőtt kórus – adta be jelentkezését az ország minden tájáról és határainkon túlról is. A verseny tiszteletbeli elnöke Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, védnöke pedig dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az idei próbatételen az AURIN Nőikar is részt vesz. A Kecskeméthez kötődő együttes tagjai hetek óta intenzíven készülnek a kórustalálkozóra. Karnagyuk, Durányik László így összegezte az elmúlt időszak közös munkáját: „Szeptember végén »újjáélesztettem« az AURIN Nőikart. Ebbe a kórusba azok a lányok tartoznak, akik már leérettségiztek és elhagyták az AURIN Leánykart. Többen közülük családos anyukák, munkahelyen dolgozó nők! Az elsődleges cél az volt, hogy a decemberi nagytemplomi »Varázslatos Karácsony« koncerten fel tudjanak lépni önállóan. Levelet írtam körülbelül 150 volt aurinos lánynak, hogy van-e kedve újra rendszeresen énekelni, és az első próbára több mint hetvenen jöttek el. Annyira jól énekeltek és jól emlékeztek több nehezebb (Gyöngyösi, Kocsár) darabra, hogy hirtelen ötletként arra gondoltam, benevezünk a novemberi kórusversenyre. Ez az alakuló próba egyébként a nevezés lejárta előtt 1 nappal volt! Azóta nagy lelkesedéssel készülünk.”

A jubileumi, 10. rendezvény csütörtök este a budapesti Festetics Palota Tükörtermében ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, melyen többek között dr. Freund Tamás mondott ünnepi beszédet. „A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció, fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet tudományának. A művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén” – elevenítette fel Kecskemét neves szülöttje ma is érvényes gondolatait az MTA elnöke, majd köszöntőjét így folytatta: „Kodály Zoltán 1948. június 4-én, a Magyar Tudományos Akadémián tartott beszédéből idéztem. Kodály akkor a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, így a tudomány és a művészet kapcsolatáról szóló mondatok Tőle igazán hitelesen hangzanak. Zeneszerzői, zenepedagógusi zsenialitását az egész világ elismerte, de talán kevesebben tudják, hogy bölcsészdoktor is volt. MTA-s elnöksége idején, ami 1946-tól 1949-ig tartott, egyik legfontosabb feladata a tudomány egységes szemléletének kialakítása volt, az egyes diszciplínák egymásra utaltságának hangsúlyozása mellett kultúránk egyenrangú komponenseként integrálta a művészeteket is.”

Emelkedett gondolatait bizonyítandó a kórusverseny védnöke később is több ízben segítségül hívta Kodályt, beszédét is a neves zenepedagógus szavaival zárta. „A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet” – idézte Kodály Zoltánt, majd így folytatta: „Mintha a tudósok számára kínált volna fel receptet! Hiszen a kutató elsődleges feladata, hogy korának legmodernebb módszereit alkalmazva tolja ki a megismerés határait, amennyire csak lehet. De itt újabb falakba ütközünk, melyek mögé muszáj bepillantanunk, hogy a legjobb új hipotéziseket állíthassuk fel, és megfelelő irányba induljunk el, hogy megismerhessük a még ismeretlent, amelyről legfeljebb sejtéseink lehetnek. Ezt a bepillantást teszi lehetővé a művészetek által gazdagított belső világ, nevezhetjük akár a lélek hangjának is.”

Az ünnepi gondolatok után a megnyitón a muzsika, az énekhang vette át a főszerepet. A hangversenyen az előző, IX. kórusverseny nagydíjasa, a Kiss Boldizsár vezette Pax et Bonum Kamarakórus, valamint Valkai Dávid irányításával a szegedi Bartók Béla Nőikar lépett fel (utóbbi együttes jogelődjét, a Bartók Kórust a Kecskeméti Kodály Iskola legendás tanára, Kardos Pál alapította, és jelenlegi karnagyuk is több szálon kötődik a hírös városhoz, többek között itt született). Mindkét énekkar szépen teljesített, a közönség vastapssal jutalmazta produkciójukat. A fővárosiak elsősorban a kortárs kórusművekkel, Balogh Máté három darabjával arattak sikert – a szintén kecskeméti kötődésű zeneszerző maga is részt vett szerzeményei megszólaltatásában –, míg a szegediek valamennyi énekszámuk után fergeteges ünneplésben részesültek a patinás helyszínt zsúfolásig megtöltő hallgatóságtól – a széksorokban zömmel a hazai kórusélet kiválóságai – Kollár Éva, Rozgonyi Éva, Mindszenty Zsuzsánna, Erdei Péter, Sapszon Ferenc, Ordasi Péter stb. – foglaltak helyet.

A Kodály Zoltán X. Magyar Kórusverseny „érdemi” része pénteken kezdődik. Az AURIN Nőikar az Egyneműkarok kategória versenyében a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében szombat délután, 15:45-től lép színpadra.