Elsőfokon ítéletet hoztak a kecskeméti KSE Kft. gazdálkodása miatt indított perben

Az elsőfokú ítélet szerint a per elsőrendű vádlottját, F. Z.-t, a gazdasági társaság ügyvezetőjét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés büntette és három rendbeli, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év szabadságvesztés büntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.

A per másodrendű vádlottját, V. A.-t, a gazdasági társaság marketingigazgatóját bizonyítottság hiányában minden vádpont alól felmentett a bíróság.

A per harmadrendű vádlottját, V. M.-t, a gazdasági társaság könyvelőjét, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év szabadságvesztés büntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

A negyedrendű vádlottat, a KSE Kft.-vel úgynevezett arculati szerződést kötő gazdasági társaság ügyvezetőjét, M.R.-t folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év szabadságvesztés büntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

Az ötödrendű vádlottat, a KSE Kft.-vel úgynevezett arculati szerződést kötő gazdasági társaság ügyvezetőjét, H. J.-t folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

A per hatodrendű vádlottját, a KSE Kft.-vel úgynevezett arculati szerződést kötő gazdasági társaság ügyvezetőjét, N. Z.-t folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év szabadságvesztés büntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

A per elsőrendű vádlottja, a gazdasági társaság ügyvezetője 2009. június 9-től 2011 novemberéig irányította a céget. A per másodrendű vádlottja a gazdasági társaság marketingigazgatójaként dolgozott a KSE Kft.-nél 2009. június 9.-től 2010 áprilisáig.

A vád szerint a KSE Kft.-t Kecskemét közgyűlése hozta létre azért, hogy a városban összefogja és működtesse az NB I/A csoportos férfi kosárlabdacsapatot, az NB I-es férfi kézilabdacsapatot, illetve az NB I Extraligában szereplő férfi röplabdacsapatot. A gazdasági társaság alapvető célja az első osztályú csapatok, valamint a sportágakban szereplő utánpótláscsapatok működtetése volt.

A KSE Kft. vezetése a nemzeti bajnokság első osztályában induló csapatokhoz, a sikeres szereplés reményében olyan játékosokat szerződtetett, akik nagyobb játékerejükből eredően komoly fizetési igényekkel léptek fel. A magasabb fizetési igényekhez nagyobb közterhek – mint személyi jövedelemadó és különböző járulékok – kapcsolódtak, amelyek megfizetésére a KSE Kft.-nek nem volt megfelelő anyagi fedezete. A KSE Kft.-vel szerződést kötött játékosok minimálbéren voltak bejelentve.

A vádhatóság álláspontja szerint annak érdekében, hogy a nagyobb fizetési igényű játékosokat foglalkoztatni tudják, egy olyan rendszert dolgoztak ki, amely révén a járulékos terheket csökkenteni tudták.

A vád szerint a perben szereplő három gazdasági társaság bizományosi szerződést kötött a KSE Kft.-vel a sportolók „arculati jogainak” a megszerzésére, szponzorok felkutatására, majd az „arculati jogoknak” a KSE Kft. részére történő értékesítésére, illetve a beszámlázó cégekhez befolyt támogatási összegek átutalására. A beszámlázó gazdasági társaságok „marketing- és reklámtevékenységről”, a valóságban az arculati jogok értékesítéséről és a szponzorok felkutatásáról számlát állítottak ki a KSE Kft. részére, amelyet az megfizetett.

Egy láncolaton keresztül a gazdasági társaságok visszajuttatták a pénzt a KSE Kft. ügyvezetője részére. Az ügyvezető ezt követően a KSE Kft.-nél alkalmazott sportolók munkaszerződésben rögzített munkabért meghaladó juttatásai, illetve a cég egyéb kiadásait fizette ki készpénzben, megkerülve az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket.

A bíróság ítéletében bizonyítottnak ítélte a vádhatóság álláspontját, amely szerint a KSE Kft. és a gazdasági társaságok között kötött szerződések fiktívek voltak, nem kapcsolódott hozzájuk valós gazdasági tevékenység. A bíróság ítéletének indoklása szerint, az „arculati cégekhez” befolyt összegek további sorsa ismeretlen.

A perben a bíróság közel 80 tanút hallgatott ki. A bíróság a jelentős időmúlást enyhítő körülményként vette figyelembe. A Covid-időszak miatt kétszer 6 hónapig szünetelt a tárgyalás. A bíróság az első-, a harmad- és a negyedrendű vádlottakat mentesítette a büntetett előélet miatti joghátrányok alól. A bíróság a zár alá vételeket minden vádlott esetében megszüntette.

Az ítéletek nem jogerősek, mert Kakuja Tamás ügyész 3 napon belül dönt arról, hogy elfogadja-e a bíróság ítéletét vagy fellebbezést nyújt be. Az elsőrendű és a harmadrendű vádlott és védőik is fellebbezést jelentettek be, a többiek 3 napon belül döntenek az esetleges fellebbezésről. A másodrendű vádlott elfogadta az ítéletet.