Erkel Ferenc életművével ismerkedtek meg a kecskeméti zeneszeretők

Születésének 215. évfordulóján, 2025. november 7-én mutatta be az M5 kulturális csatorna a nemzeti opera megteremtőjéről szóló nagyszabású dokumentumfilmet A mi Erkelünk címmel. Váradi János rendezése hazánk egyik legnagyobb zeneszerzője, Erkel Ferenc teljes életútját tárja a nézők elé – a gyulai gyermekévektől kezdve a zeneszerzői pályája csúcsán át egészen idős koráig. Nevéhez számos nemzeti öntudatot erősítő opera – a Bánk bán, a Hunyadi János, a Bátori Mária, a Dózsa György, az István király stb. – is fűződik. Munkássága azonban túlmutatott a komponáláson: Erkel karmesterként, pedagógusként, intézményalapítóként és még sakkmesterként is jelentős szerepet töltött be a 19. századi magyar kulturális életben.

A dokumentumfilmmel szerdán kora este a kecskeméti zenebarátok is megismerkedhettek. A 41. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál eseményeinek sorában, a Katona József Könyvtár és a Magyar Kodály Társaság kecskeméti tagcsoportja szervezésében tartott program első részében a produkció születéséről tudhattak meg érdekes háttér-információkat az érdeklődők. A kulisszatitkokat Erkel Ferenc szépunokája, Somogyváry Ákos karnagy, zenetanár osztotta meg a nagyérdeművel.

Az Erkel Ferenc Társaság és a KÓTA Tanácsadó Testületének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja Jámbor Zsolt első, felvezető kérdésére, tudniillik lát-e némi hasonlóságot Erkel Ferenc és a saját szakmai pályája között, így válaszolt: „Abszolút nem gondolom, hogy ilyen párhuzam lenne. Bizonyos területeken természetesen én is tevékenykedem, de nem lehet kettőnket egy napon említeni, ezt rögtön szögezzük le! Teszem a magam dolgát a magam színvonalán, igyekszem, de az összehasonlítás az nem áll meg.”

A folytatásban Somogyváry Ákos beszélt arról, hogy édesanyja révén már gyermekkorában tudatosult benne az Erkelhez való kötődése, és azután sok-sok évvel később a muzsikusi feladatai – például több mint 30 éve foglalkozik Erkel Himnuszával, az 1844-es pályázatra beküldött darabokkal –  elhozták azokat a szituációkat, amelyek révén felismerte, hogy dolga van az erkeli örökséggel. Erkel Ferenc egyenes ági leszármazottja beszélt a kutatómunkájáról, amelynek révén 2010-ben újkori ősbemutatóként elhangozhatott ükapja Magyar Cantate című darabjának nagyzenekari változata. Emellett szóvá tette, hogy az Erkel-operák nagy részének nincs jóváhagyott, lektorált kottája, ami szerinte a magyar zenei közélet nagyon nagy adóssága. A családi örökség mai őrzőjeként szólt arról is, hogy Erkel Ferenc briliáns zongoraművész volt, fényes nemzetközi karriert is befuthatott volna, de ő „igazi röghöz kötött magyar volt, aki itt akart maradni, itt építette fel a 19. századi magyar zene intézményeit”.

A pódiumbeszélgetésen elhangzott, hogy a dokumentumfilm az eredeti koncepció szerint kizárólag Erkel gyulai éveiről szólt volna, ez közben megváltozott, és a produkció végső változata a nagy muzsikus teljes életművét összegzi.

Somogyváry Ákos egy kecskeméti kötődésű történetet is elmesélt. Néhány évvel ezelőtt kórusának egyik tagjától fotókkal is igazolva értesült arról, hogy a galyatetői Kodály-kápolnában lévő harmónium, amelyen Kecskemét neves szülöttje is gyakran játszott, rendkívül rossz állapotban van. A hangszer „megmentése” érdekében a Magyar Kodály Társaság akkori elnökéhez, dr. Ittzés Mihályhoz fordult, aki felajánlotta a segítségét. 2018 márciusában közösen egy jótékonysági hangversenyt szerveztek, s ennek bevétele fedezte azután a harmónium felújítási költségeit. „A legjobb tudomásom szerint ez volt Ittzés Mihálynak az utolsó szakmai jelenléte, amikor még személyesen ott tudott lenni, mert nem sokkal utána itt hagyott bennünket.” (2018 júniusában hunyt el – a szerk.) A megújult harmóniumról és a kápolnáról a már említett kórustag később újabb fényképeket készített, és az ezekből összeállított montázs másolatát Somogyváry Ákos átadta Ittzés Mihály özvegyének, Ittzésné Kövendi Katának, aki meghatottan vette át ezt a különleges ajándékot.

Megindító pillanatokkal zárult a pódiumbeszélgetés. Somogyváry Ákos elmesélte, hogy miként csatlakozott első hívószavára az Erkel-film készítői közé Mécs Károly és vállalta el annak narrátori feladatait, majd a nemzet művészét méltató gondolatokkal zárta a könyvtári program első részét: „A mi Erkelünk 2025-ben készített filmünk kapcsán mindig fontos kiemelnem, hogy az alkotás narrációjában Mécs Károly Kossuth-nagydíjas színművész, régi kedves barátunk működött közre. S mint utóbb kiderült, sajnos ez volt életének az utolsó szakmai tevékenysége, mert a narrációt követően néhány héttel elhunyt. Feleségétől nem sokkal később megtudhattam, hogy kivételes művészi életpályájának koronájaként örömmel és büszkén tekintett munkájára, mely egyszerre hitvallás a magyarság, a himnusz és persze Erkel életműve mellett. A filmben elhangzó utolsó mondata alighanem hűen fejezi ki egész élete ars poeticáját, az országhoz, az itt élőkhöz fűződő, rendíthetetlen hűségét. »Amíg szól Erkel himnusza, addig tudunk miből erőt meríteni, hogy megőrizzük és továbbadjuk mindazt, amit elődeink hagytak a magyarságra.«”

Az est második részében A mi Erkelünk című dokumentumfilmet nézték meg a jelenlévők. A film széles körű összefogás eredménye, hiszen a Történelmi és Műfaji Film Alapítvány kiírására, Szappanos Gábor történész ötlete nyomán megvalósult pályamű a gyulai Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. mellett az Erkel Ferenc Társaság, a Budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ, az Országos Széchényi Könyvtár, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Budapesti Filharmóniai Társaság, valamint a Magyar Zene Háza szakmai támogatásával jött létre.

A Katona József Könyvtár földszinti nagytermében helyet foglaló szép számú közönség a 76 perc időtartamú produkció révén – szakértők és családtagok visszaemlékezésein keresztül – Erkel életművét eddig ismeretlen történetekkel, anekdotákkal gazdagítva ismerték meg. A megszólalók között szerepelt többek között Batta András zenetörténész, Szappanos Gábor történész, Erkel László (Kentaur) díszlet- és jelmeztervező, illetve Somogyváry Ákos is.