Február 7-én ismét kettős premier lesz a Ciróka Bábszínházban

2026. 02. 07., 08:08
15.30-kor a Janikovszky Éva meséje alapján készült Bertalan és Barnabás című előadást, 17.00 órai kezdettel pedig az álruhába bújt Mátyás izgalmas és tanulságos kalandjairól szóló Mátyás, a király című produkciót mutatja be a társulat.
A galéria 12 képet tartalmaz

Janikovszky Éva meséjét nem véletlenül tűzte műsorra ebben az évadban a Ciróka. 2026-ban ünnepeljük az írónő születésének 100. évfordulóját. A kerek évforduló kivételes alkalmat kínál arra, hogy újra felfedezzük humorral, empátiával és mély emberséggel átszőtt életművét.
A Ciróka Bábszínház a Kövér Béla Bábszínházzal koprodukcióban, a centenáriumhoz kapcsolódva tűzte műsorra a Bertalan és Barnabás című meséjének kortárs színházi adaptációját, melynek rendezője Schneider Jankó, a szegedi bábszínház művészeti vezetője.

A Bertalan és Barnabás Janikovszky egyik legismertebb és legnépszerűbb gyerekeknek szóló története, amelynek középpontjában a figyelem, az egyediség keresése és a különbségek felismerése áll.
A mulatságos mese egy dakszli ikerpárról szól, akik annyira hasonlítanak egymásra, hogy elég, ha csak egy dakszlit képzelünk el, mert a másik úgyis pontosan ugyanolyan. Sajnos még a nyakukba fűzött kék és piros selyemszalag sem segít megkülönböztetni őket. Borbála néni pedig ezzel a két kutyussal ajándékozza meg születésnapján Boldizsár bácsit.
Janikovszky Éva meséje első pillantásra bájos, könnyed történet két egyforma kutyáról és két idős emberről, akiknek ez a hasonlóság rengeteg galibát okoz. Ám a mese mélyebb rétegeiben nagyon is mai kérdések húzódnak meg. A történet minden pillanata az azonos és mégis különböző dolgok felismerésére épít. Hogyan tanuljunk meg különbséget tenni ott, ahol elsőre minden egyformának tűnik?  És mi történik, ha elfelejtünk figyelni – egymásra, magunkra, a részletekre?
A színpadi adaptáció szerzője Szabó Attila, akinek ikres apukaként számos saját élménye van a hasonlóságból adódó humoros, szórakoztató helyzeteket illetően.
Az előadásban két színész, Horgas Ráhel és Fülöp József váltakozva kelti életre az ember- és a kutyapárost, az élő- és bábjátékot kombinálva, folyamatosan váltogatva a karaktereket.
A mese látványvilágát Wunder Judit tervezte. Forgatható paraván, könnyen alakítható tér, retro hangulatú bútorok szolgálnak a mulatságos történet helyszínéül.
Babarci Bulcsú friss, pörgős zenéje pedig nem csak kíséri az előadást, fokozza, erősíti a jelenetek helyzetkomikumát is.
Az óvodás kortól ajánlott előadást február 9-től láthatja a közönség.

A 17.00 órakor kezdődő Mátyás, a király című produkciót Somogyi Tamás rendezésében
mutatja be a társulat, aki egyben szerzője is a négy hosszabb és egy rövidebb történetből álló előadásnak. A Mátyás királyról szóló mesék bemutatásának célja, hogy játékosan, humorral és erkölcsi tanulságokkal közvetítse az igazságos uralkodó alakját a gyerekek felé.
Mátyás olyan történelmi személyiség, aki a köztudatban jóságos uralkodóként maradt meg, erről tanúskodnak a róla szóló mondák és mesék. A számos történet közül az író-rendező azokat válogatta ki, amelyek kalandosak, és a tanulságokat illetően is változatosak.
A különálló meséket Veres András dramaturg formálta egységgé.
Az előadásnak van egy kerettörténete, amelynek központi figurája Boldi, Mátyás egykori udvari bolondja, aki összetalálkozik leendő utódjával, Esztivel. Boldi elkezdi feleleveníteni azokat a kalandokat, amelyek Mátyás uralkodása alatt estek meg, és amelyeknek ő is részese volt. Eszti is bekapcsolódik a mesélésbe, és kettejük közös játékából bontakozik ki a történet.
Az öt mesében rengeteg szereplő van, ez adta az ötletet Michac Gábor tervezőnek, hogy mindegyikhez más bábtechnikát használjanak. A sokféle módon való megjelenés tükrözi Mátyás sokszínűségét, és jól szimbolizálja azt, hogy bárhol bármilyen formában felbukkanhat az országban.  Az első jelenetben asztali síkbábként látható, majd hol marionettként, hol kesztyűs bábként, ujjbábként vagy muppet figuraként jelenik meg.
A produkcióban szereplő két színész, Dupák Fanni és Szekeres Máté számára az öt különböző bábtechnikával való játék nem csak izgalmas feladat, de szakmailag is komoly kihívás. Ketten együtt több, mint tizenöt karaktert alakítanak és szólaltatnak meg a legkülönbözőbb módokon.
A mesékhez illő korabeli hangzású dallamokat Pilári Áron zeneszerző komponálta.
Az alkotók az izgalmas cselszövésekkel és frappáns tanulságokkal szolgáló előadást kisiskolás kortól ajánlják. A produkciót ugyancsak február 9-től láthatják az érdeklődők.