Fotográfia és emberi sorsok a holokauszt árnyékában - kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeumban
Négy szemszögből mutatja be a holokauszt történetének egy szeletét az az egyedülálló tárlat, amely szerda estétől látogatható a Magyar Fotográfiai Múzeum épületében. A kiállítás egyben emlékezés a kecskeméti zsidóság 1944 júniusi deportálására. Mintegy 1199 kecskeméti polgárt gyilkoltak meg a nácik auschwitzi és birkenaui haláltáborokban.
Pető – Dittel Szilvia, a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet regionális képviselője mutatta be a kiállítás anyagát. Mint mondta, a felvételek kiválasztásánál és összeállításánál az a szempont vezette a berendezőket, hogy a szemlélődő megérezze a képek mondanivalójának a befogadásánál azt, ki is állt a kamera mögött. Az anyag négy részre tagolódik. A fotók egy részét a náci fényképészek készítették, Németországban, akik a zsidókról a fasiszta sztereotípiáknak megfelelő felvételeket csináltak. Ezzel mintegy igazolva azt, hogy miért is vár megsemmisítés ezekre az emberekre. A második részben megjelennek a lengyel gettók, ahol ugyancsak a német szemszögből láthatjuk a halálra szánt szerencsétlen emberek ábrázolását. De ezzel párhuzamosan a gettó élet azon képeit is megtekintheti a látogató, amelyeket zsidók készítettek, holott a fényképezésért halál járt a nácik uralma alatt. Pető – Dittel Szilvia elmondta, hogy a varsói gettóban mintegy 50 zsidó fotózott, közülük 3-an élték túl a háborút. Tejes kannákban fémdobozokban rejtették el a negatívokat és a háború után ezek eljutottak Izraelbe. Megemlített két nevet, akik képeit láthatja az érdeklődő.
Mendel Grossmann a lódzi míg Zvi Hirsch Kadusin pedig a kovnoi gettóban készítette a realista képeit úgy, hogy a nácik nem tudtak erről. A negyedik része a kiállításnak az a fal, ahol a képeket a szovjet hadsereg és a nyugati szövetségesek fotósai készítették. A megnyitó után az elhurcolt kecskeméti zsidó polgárok neveit tartalmazó emlékfalnál idézte fel Molnár András, az EMIH Kecskeméti Zsidóházának egyik vezetője a holokauszt kecskeméti áldozatainak az emlékét. Majd átadta a szót Szemereyné Dr. Pataki Klaudia polgármesternek, aki hangsúlyozta, hogy a városnak kötelessége megőrizni a meggyilkolt polgárainak a történetét. Mint mondta, olyan tárlatot tekinthet meg az érdeklődő, amely a történelem legsúlyosabb tragédiájának a mélyébe enged betekintést. A fotók az emlékezet fegyverévé válnak. A holokauszt áldozatainak a száma olyan felfoghatatlan dimenzió, amelyet az emberi elme nehezen tud befogadni, mondta a város vezetője.
Kecskeméten 564 zsidó családot, összesen 1323 főt számoltak össze, majd hajtották végre a gettósítást. Elhurcolásuk 1944 június 27-én és 29-én történt. Őket, és a környékbeli zsidókat vagonokba zárva Auschwitzba és Birkenauba deportálták. A kecskemétiek közül csak 70 nő és 4 férfi élte túl a borzalmakat, mondta a polgármester. Majd Radziner Shalom Ber rabbi emlékezett az áldozatokra. A beszédek után az elhurcoltak neveit tartalmazó fal előtt gyertyát gyújtottak az esemény résztvevői tisztelegve az áldozatok emléke előtt. A szombati Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében 17-23 óra között látogatható a kiállítás.
