Hetven év után is él 1956 üzenete

Az ’56-os forradalom és szabadságharcra emlékeztek Kecskeméten

2026. 10. 23., 15:29
„Dávid végül legyőzte Góliátot” – fogalmazott Nyári Gábor történész a kecskeméti, október 23-i városi megemlékezésen ma délelőtt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján a Szabadság téri emlékműnél arra emlékeztetett: a magyarok szabadságért vívott küzdelme nem ért véget 1956-ban, öröksége a rendszerváltásig vezetett. Beszédében külön kitért a kecskeméti és környékbeli eseményekre, a kommunista megtorlás áldozataira és a helyi hősök bátorságára.
Fotó: Bogdándi Ferenc
A galéria 77 képet tartalmaz

Függetlenség, önállóság, szuverenitás és a nemzet boldogulása. Ezekkel a célokkal indult harcba a magyarság 1956 őszén. Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója ünnepi beszédében a Kecskeméti Szabad Katona József Rádió egykori adásának szavait idézte fel. Mint mondta, a magyar történelem során újra és újra meg kellett küzdeni a szabadságért, az ötvenhatos forradalom pedig a mindennapokat is átszövő kommunista diktatúrával szembeni ellenállás volt.

„Ez volt az, amit a magyarság nem bírt tovább elviselni, és azt mondta: elég volt. Ami pedig békés tüntetésnek indult, a hatalmi válaszoknak köszönhetően csakhamar fegyveres harcokká, majd háborúvá eszkalálódott. A győzelem és a rövid szabadság után pedig jött a megszállás, a megtorlás, az újabb kemény diktatúra”
— fogalmazott.
”

A történész hangsúlyozta: 1956 története nem korlátozódik Budapestre. A forradalom vidéki eseményei között Kecskemét és környéke különösen fontos helyet foglal el. A katonai repülőtér és a helyi katonai alakulat miatt a város stratégiai jelentőséggel bírt. Az itt állomásozó erők parancsnoka, Gyurkó Lajos fegyverrel lépett fel a tüntetőkkel szemben. Kecskeméten, Tiszakécskén és a térség más településein a sortüzek halálos áldozatokat és sebesülteket követeltek. Nyári Gábor szerint mindazok, akik ezekben a napokban kiálltak a szabadság mellett, az életüket is kockáztatták.

„1956-ban szabadságharcunkat vérbe fojtották. A megtorlás kegyetlen és véres volt, százakat végeztek ki, százezrek életét tették tönkre, százezreket üldöztek el hazájukból. De a történelem igazságot tesz. Így ma már kimondhatjuk: a forradalom és szabadságharc győzött. Csak nem 1956-ban, hanem 1989-90-ben, a rendszerváltás idején. Dávid legyőzte Góliátot
— hangzott el.
”

Nyári Gábor szerint a diktatúra nemcsak az 1956-os forradalmat, hanem annak hőseit és szemtanúit is igyekezett feledésbe taszítani. Hetven év elteltével azonban történeteik a közös emlékezet részévé váltak. Ezt idézi meg Banczik Róbert szabadtéri fotókiállítása is, amely az egykori szabadságharcosok és szemtanúk portréit mutatja be. A kecskeméti ünnepségen a Katona József Nemzeti Színház művészei és énekkara működtek közre, a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület tagjainak részvételével. A megemlékezés koszorúzással zárult.