Jelentős hulladékgazdálkodási projekt fejeződött be térségünkben  

2025. 09. 17., 14:46
13.5 milliárdos uniós hulladékgazdálkodási projekt fejeződött be Kecskemét mellett Cegléden és Monoron. Több mint 7 év alatt a megyeszékhely új kezelőcsarnok épült fel, de korszerűsítették a hulladékfeldolgozó üzemet is, amely a biológiailag bomló, komposztálható hulladék kezelését is biztosítja a régióban. A Városházán ma (szerda) tartott sajtótájékoztatón Szemereyné Dr. Pataki Klaudia polgármester azt mondta, hogy egy olyan hatalmas nagy térségi projekt valósult meg kecskeméti központtal, amely nem csak a jelent szolgálja, hanem a jövőt technológiai vívmányokkal is tudja szolgálni.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 23 képet tartalmaz

2017-ben indult el térségünkben az a közel 90 %-ban az Unió által finanszírozott hulladékgazdálkodási projekt, amelynek fő helyszíne Kecskemét, egészen pontosan a Kisfái telephely volt, ahol az utóbbi két évtized legnagyobb környezetvédelmi beruházása fejeződött be. A fejlesztés legnagyobb célja, hogy a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás működési területéről (101 település) származó vegyesen és szelektíven gyűjtött hulladék korszerű kezelésen essen át és a lerakóba kerülő mennyiség csökkenjen.

Az építkezés három helyen zajlott szinte egy időben. Monoron hulladékátrakó épült, Cegléden pedig komposztáló tér. A legnagyobb, leglátványosabb munka azonban itt, a megyeszékhelyen történt.

Kisfái városrészben megépült a mechanikai-biológiai hulladékválogató, mintegy 2 hektáros területen. Itt a konténerekből, illetve a szürke kukákban összegyűjtött hulladékot a szolgáltató eddig válogatás nélkül egyből a hulladéklerakóra vitte. Most azonban a gépsorok ezt szétválogatják, és csak 15-20 százaléknyi az a mennyiség, amelyet lerakva tárolnak tovább. Vagyis jelentősen csökken a környezet terhelése. Az új, mintegy 8000 négyzetméteres épületben két zárt válogatómű is helyett kapott. Az ide kerülő hulladék először egy dobrostára kerül, ahol nagysága alapján a rendszer szétválogatja. Innen egy mágneses szeparátorra kerül a hulladék, ahol a fémeket válogatja szét az automatika. A megmaradt hulladék újabb szeparátorokon megy keresztül, amely különböző színhőmérsékletű fényvisszaverődéseket generál a hulladékon. Attól függően, hogy milyen annak színhőmérséklete, így állapítja meg annak fajtáját és így különíti el.

A megmaradt hulladék légáramlat segítségével kerülhet a megfelelő konténerekbe. A létesítmény óránként 36 tonna hulladék feldolgozására képes, éves kapacitása pedig nagyjából 200 ezer tonna.

A Kisfái telephelyen mindezek mellett a fejlesztés a biológiailag bomló, komposztálható hulladék kezelését is biztosítja.

Cegléden egy betonburkolatú komposztáló felület létesült és a csurgalékvíz-elvezetés kiépítése valósult meg. Monoron komposztáló tér és konténeres átrakó állomás jött létre. A kapcsolódó építési munkálatok mellett jelentős eszközbeszerzések is történtek, tömörítőgépeket vásároltak, de beszereztek 27 db. hulladékgyűjtő járművet is, sőt a projektnek része volt a 200 000 db kék/sárga színű szelektív hulladékgyűjtő konténer megvásárlása is.

A Városházán tartott mai(szerda) projektzáró rendezvényen Szemereyné Dr. Pataki Klaudia polgármester hangsúlyozta, hogy a projekt lezár egy kiszolgáltatott korszakot is, hiszen külföldi tulajdonból ismét hazai kézbe került a hulladékgazdálkodás ebben a térségben is. Létrejött továbbá egy nagytérségi együttműködés, valamint egy a jövőt szolgáló korszerű hulladékkezelés.

- Nagyot álmodtunk, mert szerintem senki nem hitt abban, hogy 101 településről egy ilyen hatalmas nagy térségi együttműködéssel előnyt tudunk kovácsolni, és nem is akármilyen előnyt. Hiszen egy olyan technológia valósult meg kecskeméti központtal, illetve Cegléden és Monoron is, amely nem csak a jelent szolgálja, hanem már a jövőt is a technológiai vívmányokkal. És mindehhez stratégiai partnerünk nem a korábbi külföldi tulajdonú osztrák cég volt, hanem Magyarország Kormánya 
— hangsúlyozta Szemereyné Dr. Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere.

A projektzáró rendezvényen ott volt a kormány képviseletében az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára is, aki szerint a most véget ért Duna–Tisza közi régiós projekt országos jelentőséggel bír.

- A projekt nemcsak azért kiemelkedő jelentőségű, mert több vármegye összesen 610 ezer lakosát érinti, hanem azért is, mert mérföldkövet jelent Magyarország körforgásos gazdasági modellre történő átállásában. A körforgásos gazdaságra történő átmenet, amelyben a termékek, alapanyagok és erőforrások értékét a lehető legtovább megőrzik a gazdaságban, a hulladék keletkezését pedig a minimálisra csökkentik. Mindez lehetőséget kínál arra, hogy az innováció útján új és hosszútávon is fenntartható versenyeredmény kialakítására kerülhet sor hazánk és a hazai vállalkozások számára mind az európai unió határain belül, mind azon kívül
— mondta köszöntőjében dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és geopolitikáért felelős helyettes államtitkára.

A térségi hulladékfejlesztési projektbe dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő még alpolgármesterként csatlakozott be 2014-ben. Mint a politikus  a rendezvényen elmondta, hatalmas és bonyolult feladat volt 101 település érdekének összehangolása.

- A 2017-2019-es időszak volt az amikor ki kellett találni hogy ez hogyan működjön. Ki kellett találnunk, hogy milyen a jó működése egy ilyen társulásnak. Hiszen nyilvánvaló, hogy amikor 101 önkormányzat egyszerre odajön és próbálja az érdekeit képviselni, abból minden lesz, csak egyhangú döntés nem, de többségi döntés is nagyon nehezen. Ezért hoztunk létre egy szűkebb, 13 polgármesterből álló testületet, akik összességében minden települést képviseltek a tanácsban
— mondta dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő.

A városházi rendezvényen végén a polgármesteri hivatal Közszolgáltatásszervezési és Környezetvédelmi Osztályának vezetője részletesen ismertette a befejeződött fejlesztés részleteit, hangsúlyozva azt, hogy annak a helyi közszolgáltatások tekintetében is jelentősége van.  

- Ez a projekt nem csupán fejlesztés, eszközbeszerzés. Ennél sokkal összetettebb céljaink voltak 2017-ben. Egy fejlett, egy modern, hatékony és egységes közszolgáltatást álmodtunk meg itt a Duna-Tisza közén, amelyhez hiányoztak a megfelelő infrastrukturális feltételek és hiányzott az a rendszer, amelyet végül létrehoztunk. És hiányzott az önkormányzati közjogi háttér is
— mondta dr. Orbán Csaba.

A most lezárult térségi hulladékgazdálkodási projektet Magyarország Kormánya mintegy 2 milliárd forinttal támogatta és az 610.000 ember hulladékkezelési problémáját oldotta meg.