Kecskemét is jelen lesz a Velencei Biennálén

A napokban hirdették ki a 2026-os, sorrendben 61. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának díjnyertes kurátorát és kiállítását. A nyílt pályázat győzteseit szakmai zsűri döntése alapján választotta dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója. A nagy szakmai érdeklődést keltő kiírásra érkezett tizenhárom érvényes jelentkezés közül Cserhalmi Luca kurátor és Koronczi Endre képzőművész Pneuma Cosmic című kiállítási terve vitte el a pálmát.

Koronczi Endre a Magyar Tudományos Akadémia székházában forgatott Gyertyás jelenet 2 című videója készítése során lett figyelmes az alapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő társaság palotájának felújítása miatt kibontott grandiózus tárgyak, a szellőzőrendszer elemeinek különleges atmoszférájára. Úgy vélte, hogy ha csak szimbolikusan is, de az épület lélegzéséért láthatatlanul felelős fémeszközök „a hazai tudományos élet nagyjainak leheletét, sóhajait, az agyakat átjáró oxigént őrzik”. A kidobásra ítélt tárgyakból azután Cserhalmi Luca kurátorral monumentális installációt készített, amelyet a nagyközönség az elmúlt év első felében Budapesten, a Godot Kortárs Művészeti Intézetben tekinthetett meg. Abszurd megjelenésével és konceptualista gondolatiságával művük sokak figyelmét felkeltette, számos komoly művészeti kritikát kapott.

A Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! címmel rendezett tárlat júniusig volt látogatható, ezt követően a 44 darab eltérő méretű, egyedi elemből álló műegyüttes jövője kérdésessé vált. A tárgyak elhelyezése komoly kihívás elé állította az alkotókat, a KÉSZ Csoport művészeti szervezete, a K-ARTS Művészeti Alapítvány révén azonban segítséghez, megoldáshoz jutottak. „Az utolsó pillanatig nem tudtuk, hogy mi lesz a sorsa a Kérem, sóhajtson… kiállítás nagy installációjának – írta 2024 szeptemberében közösségi oldalán Koronczi Endre –, azután valahogy a szél nagyon jó irányba fújta Széchenyi úr sóhaját… Kecskemét irányába… ahol mostantól csendes pihenőre tér a kozmikus lehelet – azután majd meglátjuk.”

„Nagyon régen ismerem Lucát, és a Godot Galériával is sok éve élő a kapcsolatunk, művészeik közül többen szerepeltek már az acélművészeti alkotótáborainkban – mondta a Hírös.hu kérdésére Árvai István, a K-ARTS Művészeti Alapítvány kurátora, művészeti vezetője –, így amikor elmondták a kiállítási anyag elhelyezésével kapcsolatos gondjukat, mintegy logisztikai szponzorként azonnal melléjük álltunk. Segítettünk a hatalmas méretű tárgyak kecskeméti telephelyünkre való szállításában – kétszer fordult a teherautó –, és ennek költségeit, beleértve a pakolást, a rakodást, majd a tárgyak lefóliázását, védését magunkra vállaltuk. Azóta az elemeket biztonságban tároljuk, és várjuk a folytatást, hiszen egy újabb kiállítás ötlete már tavaly júniusban fölmerült. Nagyon örülök, hogy pályázatuk egy rendkívül erős mezőnyben nyert, és így a ma még Kecskeméten lévő anyag jövőre Velencében lesz majd látható.”   

Díjnyertes pályázatában Koronczi Endre így összegezte elképzelését:  „A koncepció alapja egy fiktív kutatás, mely a világ egészét kitöltő, légmozgásként megmutatkozó kozmikus lehelet megjelenési formáit tárja fel. Ennek folyamán a tudományos kutatások logikája és a mélyen metaforikus, asszociatív gondolatpárhuzamok egyaránt megjelennek, mely a kiállítás bejárásának folyamán feloldódik, bizonyítás helyett egy homályosan körvonalazható sejtést mutatva be. A kiállítás a légmozgás és a transzcendens vagy gondolati világ között állít párhuzamot, felhívva a figyelmet a környezetünk intuitív megéléséből fakadó tapasztalatok komplexitására.”

A tervek szerint az érzékekre és az értelemre egyszerre hatni kívánó installációt többek között a Balogh Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző által komponált helyspecifikus hangelemek is gazdagítani fogják. „Koronczi Endre néhány hónappal ezelőtt megkeresett – mesélt a közös munka előzményeiről a Kodály Intézet korábbi tanára –, hogy szívesen venné, ha részt vennék a közös munkában. Elmentem vele Kecskemétre, megnéztük az MTA épületéből kiselejtezett tárgyakat, és meg is zengettem mindenféle módon, dobverővel, csövekkel, vonókkal, gumidarabokkal stb. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezeket az elemeket mint ütőhangszereket tudnám-e használni. A pályázatot azután már úgy írták meg, hogy annak része lett az általam írt »ősemberzene« tervezete is.”

A kiállításhoz szánt zenei anyagot Kecskeméten rögzítik majd, ebben Palotás Gábor, a Kodály Iskola ütőhangszeres művésztanára is közreműködik: ütőhangszeres megszólaltatást igénylő tárgyakat fog feljátszani, amiből azután a Balogh Máté által kiválasztott hangok belekerülnek a várhatóan 20-25 perc időtartamú kompozíciójába. A fiatal zeneszerző nagyra értékeli, hogy alkotása a világ egyik legnépszerűbb és legrangosabb nemzetközi művészeti fesztiválján hangozhat majd el: „Alighanem az egyik legnagyobb megtiszteltetés ér azzal, hogy a 61. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjának zeneszerzője lehetek. Koronczi Endre és Cserhalmi Luca (az én példazenéimet is tartalmazó) Pneuma Cosmic című kiállításterve lett a nyertes pályázat. Eszméletlenül gratulálok! Endre gigantikus fémtárgyaira fogok komponálni, mélyeket sóhajtunk majd!”

Koronczi Endre úgy tartja, hogy a Velencei Biennále olyan a képzőművészeknek, mint a Nobel-díj a tudósoknak vagy az Oscar-díj a színészeknek, épp ezért végtelenül örül annak, hogy sikeres pályázatuknak köszönhetően elképzelése ezen a rangos rendezvényen valósulhat meg. „Végtelen öröm, hihetetlen felelősség, egyelőre szóhoz sem jutunk a meghatottságtól. Hatalmas köszönet mindenkinek, aki már eddig is hozzájárult a tervhez vagy ezután fog segíteni nekünk. Óriási munka előtt állunk, de nincs annál jobb érzés, mint arra gondolni, hogy van mit csinálni. Kitűnő mezőnyben indultunk, szerintem mindegyik pályázat megérdemelte volna, hogy megvalósulhasson. Így még nagyobb a felelősségünk, ennek tudatában fogunk dolgozni.”