Id. Zaboretzky Ferenc életművét idézik fel december 2-án a városháza dísztermében. A 16.30-kor kezdődő rendezvényen Öveges László Kecskemét Város főépítésze tart köszöntőt, majd pedig dr. Somogyi Botond okleveles építész emlékezik meg egy előadás keretében a nagy előd kiemelkedő munkásságáról.
Id. Zaboretzky Ferenc Kecskemét egyik kiemelkedő építésze és szőlőbirtokosa volt, akit a város építészeti aranykorának egyik vezéralakjaként tartanak számon a századforduló idején.
A kiváló építész 1857-ben született Budapesten. Építőmester apja építészi pályára szánta, nevelését céltudatosan ennek megfelelően irányította. Már középiskolás korában megismerkedett a szakma gyakorlati oldalával: az iskolai vakációk alatt egyrészt apja, másrészt a nagyhírű Diescher építész vállalatainál a kőműves és az ácsmesterséget elsajátította. Később Steindl Imre műegyetemi tanár, a parlamenti épület alkotója irodájának munkatársa lett. Itt avatták be a tervezés művészetébe. Közben a műegyetemen tanult, majd annak végeztével előbb egy vasútépítés, azután Pártos és Lechner műépítészeti cége megbízásából nagyobb vidéki építkezések művezetője lett. Részt vett a szegedi városháza, a zombori kaszárnya, a karlócai szerb gimnázium és teológia építésében, valamint ő irányította a kecskeméti városháza munkálatait is. Ez utóbbi alapkövébe be is vésték a nevét.
A városban 1894-ben telepedett le, épített és szőlészkedett
Id. Zaboretzky Ferenc 1894-ben telepedett le Kecskeméten és egyre-másra alkotta meg a város akkori legimpozánsabb épületeit. A konzervgyár, a vasgyár, a gyufagyár, a villanytelep, az árvaház, a Gazdasági Egyesület és a Kaszinó palotája, a katolikus bérpalota, az Újkollégium, a reáliskola építése az ő nevéhez fűződik. „A kecskeméti építészet klasszikus korának kimagasló vezéralakjává nőtt meg rokonszenves alakja s alkotásaival együtt járt a megtiszteltetések egész sora: a róm. kat. Egyháztanács tagjává, a Népbank igazgatósági tagjává, a gyufagyár alelnökévé, számos részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági tagjává választották” – méltatta a Kecskeméti Közlöny. A századforduló előtti években, a ballószögi homokon Wéber Edével megalapította a híres helvéciai szőlőkultúrát. Ő maga Helvécián 30 holdat telepített be. A világháború alatt 400 ezer korona hadikölcsönt jegyzett. 1927-ig tevékenyen részt vett a város életében, ekkor szeretett felesége halála miatt kiköltözött helvéciai birtokára. Sokat gyengélkedett régi gyomorbajával. 90 éve, 1935. július 3-án hunyt el.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
